Állampapír: a külföldiek előretörtek

Miközben a magyar állampapírok piaci értéken számított állománya már jóval átlépte a tízezermilliárd forintot, a külföldiek kezében lévő hazai állampapírok értéke október vége óta erőteljes emelkedést mutat. Az érdeklődés alapja az utóbbi hónapok alapkamat-emelései, a forint árfolyamának megerősödése és a magas hozamkínálat.

Csatlakoztak pénzpiacok az Európai Bizottság és a hitelminősítő intézetek megfélemlítési politikájához, ami úgy tűnik, hatásosnak bizonyult – fogalmaz a Financial Times keddi cikke, amely a csekély árfolyamkockázat és magas hozam reményében a magyar állampapír vásárlására buzdít. A Financial Times elemzése szerint kelendő a magyar államkötvény, mivel a kormányt az unió és a hitelminősítők is állandó nyomás alatt tartják. Az uniós alapokban lévő pénzek megvonásának és újabb leminősítések veszélyével folyamatos nyomás alá helyezett magyar kormány kénytelen lesz tartani magát a megszorító intézkedésekhez, így jó adósnak bizonyulhat a jövőben – derül ki a befolyásos brit lap értékeléséből.
Az utóbbi hetekben határozottan előretörtek a külföldi vásárlók a hazai állampapírpiacon: a legutóbbi adatok szerint a kezükben lévő állampapír-állomány 2919 milliárd forintot tett ki, míg a befektetések átlagos futamideje megnövekedett. A Magyar Nemzeti Bank tegnap közzétett statisztikája szerint a magyar állampapír-állomány szeptember végére elérte a 10154 milliárd forintot, ami szinte három egyenlő részben oszlik meg a külföldi befektetők, a biztosítók és nyugdíjpénztárak, valamint a bankok között.
A külföldi érdeklődés felfutása mögött több ok is húzódik. A hazai állampapírpiacon az utóbbi hónapokban a legtöbb szektor árfolyamnyereséget könyvelhetett el. A jegybanki alapkamat fokozatosan nyolc százalékra nőtt, a forint látványosan megerősödött, és az éves kilencszázalékos hozam is kecsegtetőnek tűnik a feltörekvő piacokat ismét előnyben részesítő nemzetközi tőkepiacok számára. A külföldiekre jellemző, hogy a magyar államkötvényekkel kapcsolatos befektetéseik futamideje is megnövekedett, átlagosan négy-öt évre, majd október közepétől ismét csökkenést mutat.
– A külföldiek befektetéseinél senki nem tudja pontosan, hogy ki a vásárló, mivel a vétel közvetítőkön keresztül történik – fogalmazott lapunknak Barcza György, az ING Bank elemzője, aki szerint legnagyobb részben a hosszú távú befektetési alapok állhatnak a mostani kereslet hátterében. Barcza úgy véli, hogy olyan európai alapok érdeklődhetnek a magyar állampapírok iránt, amelyek az eurócsatlakozás előtti időszakban jó hozamokat várnak térségünk valutáitól.
– Egyértelmű a globális hatalmi intézményrendszerek diktátuma – állapította meg lapunknak Bogár László közgazdászprofesszor, aki szerint a pénzpiacok diktatúrája három fő pilléren nyugszik. Ezek a gazdaságot uraló transznacionális nagyvállalatok kényszerítő hatalma, a fegyelmező hatalmat ellátó Valutaalap, Világbank, WTO, OECD, az auditáló cégek és hitelminősítők, és az értelmező, megmagyarázó hatalomként fellépő média, amelynek kiváló példája a Financial Times fent említett cikke.