Árampiac: uniós présbe kerültünk

Elszabadulhatnak az áramárak, ha a kormány meggondolatlanul nyúl hozzá az erőművek és a nagykereskedő Magyar Villamos Művek (MVM) között lévő hosszú távú áramvásárlási megállapodásokhoz. Ezek felbontását Brüsszel is sürgeti, legutóbb október végén érkezett ilyen tárgyú levél Magyarországra.

Év végéig kellene elkészülnie az új magyar villamosenergia-modellnek. Az árakat, illetve a különböző piaci szereplők és a fogyasztók lehetőségeit, szerepét újraszabályozó struktúra kialakítására azért van szükség, mert 2007. július elsejétől teljessé kell tenni idehaza a villamosenergia-piac liberalizációját – hogy mindenki attól vásárolhasson majd áramot, akitől akar, olyan tarifával, amit kialkudott magának. Ehhez gyökeresen át kell alakítani a piacot jelenleg öszszetartó szabályokat. Az egyik legégetőbb kérdés, mi lesz az úgynevezett HTM-ekkel, vagyis azokkal a szerződésekkel, amelyek alapján az értékesítési lánc egyetlen állami tulajdonú szereplője, az MVM vásárolja az áramot az erőművektől.
A HTM-eket közvetlenül az erőművek privatizációja után kötötte a Horn-kormány, hogy biztosítsa az áramellátást. A megállapodások kiszámítható, a termelés önköltségéhez igazodó átvételi árat garantálnak hosszú távra az új tulajdonosoknak. Brüsszel ezt bújtatott állami támogatásnak tekinti – a HTM-ekben rögzített árnak semmi köze a piachoz, egyes termelők így átlag feletti áron értékesítenek –, s mint ilyet, az uniós versenyjoggal ellentétesnek ítéli meg. Tavaly novemberben el is indított ez ügyben egy hivatalos vizsgálati eljárást az Európai Bizottság, s bár ennek megállapításaiból már régóta tudni lehet, hogy a kormánynak lépnie kell, ez idáig tulajdonképpen nem történt semmi. A Magyar Energia Hivatal kidolgozott ugyan egy új modellt, de az ügy nem jutott döntés közeli állapotba, Brüsszel pedig egyre türelmetlenebb. Hogy mennyire, azt jól példázza az a birtokunkba került levél, amit Neelie Kroes uniós versenyügyi biztos küldött Kóka János gazdasági miniszternek október végén, s melyben kifejezetten sürgeti a HTM-ek megszüntetését, s ennek módjára javaslatot is tesz. – Véleményem szerint Magyarország számára a villamos energiáról szóló törvény jelenleg folyamatban lévő módosítása alkalmat kínálhat a HTM-ek problémájának megoldására. A törvény előírhatná a megszüntetésüket, és egyben – ha szükséges – kompenzációt állapíthatna meg az erőművek számára. (…) Tisztelettel javaslom, hogy minisztériumának munkatársai mielőbb lépjenek kapcsolatba a bizottság szolgálataival, hogy megvitassák e megszüntetési és kompenzációs eljárás részleteit – áll Kroes levelében.
Vagyis Brüsszel vajmi keveset tud a magyar álláspontról – éppúgy, mint az iparág hazai szereplői. Pedig egyáltalán nem mindegy, hogyan alakítják át e szerződéseket – állítják a szakemberek. A HTM-ek azonnali felbontása – erre tett javaslatot egyébként az energiahivatal – szükségszerű és azonnali áremelésként jelentkezik majd a kisfogyasztók számára, hiszen a hoszszú távú szerződéses portfólióban olyan erőművek is vannak, amelyek jelentősen a piaci árak alatt termelnek. Például a paksi atomerőmű, melynek árai azonnal felmennének, s ez végső soron akár huszonöt-harminc százalékos kisfogyasztói drágulást eredményezne. Egy olyan modell azonban, mely nem egy csapásra, hanem fokozatosan bontaná fel a HTM-eket, önmagában nem jelentene áremelést generáló lépést. Információink szerint készült egy ilyen tervezet is.