Átrendeződés előtt a hazai lízingpiac

A személygépjármű-értékesítés visszaszorulásával átalakul a lízingszakma. Az eddig döntően lakossági finanszírozásra szakosodott lízingtársaságok egyre inkább a vállalkozások felé fordulnak. Nagy növekedés vár a termelőgép-, az ingatlan- és a luxuscikk-finanszírozásra – állítja az egyik lízingcég által készített elemzés.

Lezajlott a hét végén a Magyar Lízingszövetség szakmai rendezvénye, amelyen részt vett a Hypo Alpe-Adria Leasing Cégcsoport is; a cég a szakmai napokra időzítve tette közzé piaci elemzését. Kiss Zoltán vezérigazgató szerint jelentős átalakulás előtt áll a magyar lízingpiac. Míg 2005-ben Magyarországon a teljes lízingpiac forgalmának 69 százalékát a személygépkocsi-finanszírozás tette ki, addig a korábbi EU-tagállamokban e szegmens mindössze 25 százalékos részarányt mutat. Ennek nem az az oka, mintha a nyugat-európai országokban az autóvásárlók kisebb mértékben vennék igénybe a lízinget autóvásárláskor, hanem ott a lízingüzletág más ágai, mint a termelőgép-, az ingatlan- és a luxuscikk-finanszírozás, nagyobb részarányt képviselnek.
A szakemberek szerint ugyanakkor a tendencia egyre gyorsabban változik, amit az autópiac visszaesése kényszerít ki: a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) adatai szerint szeptember végéig a tavalyinál 2,3 százalékkal kevesebb, mintegy 141 ezer új személygépkocsi talált gazdára Magyarországon. A gépjármű-kereskedők várakozásai szerint jövőre márkától függően azonban már 15-25 százalékkal kevesebb autó talál majd gazdára. A lízingcégek a harmadik negyedévben, az április–júniusi három hónaphoz képest 8 ezerrel kevesebb, 62 ezer autó finanszírozásához nyújthattak csak segítséget. A személygépjármű-üzletág piaci részesedése a 2006. júniusi 65 százalékhoz képest 58 százalékra csökkent a lízingszakmán belül. A piac szűkülése egyre kockázatosabb finanszírozási konstrukciókat kényszerített a szereplőkre, miközben a megtérülési mutatók folyamatosan romlanak. Az értékesítési darabszám csökkenésével párhuzamosan egyre több lízingcégnél jöhet el az a pont, ahol a tulajdonosok már nem fogadják el, hogy a verseny révén kialakult alacsony kamatszint mellett irreálisan magas jutalékköltségek mellett tartsák meg pozíciójukat a lízingpiacon. Kiss Zoltán szerint a személygépkocsi-értékesítés viszszaesése átalakulást hozhat a lízingcégek körében is. A lízingbe adás feltételei nem liberalizálhatók tovább: 10–12 éves futamidőnél és 0 százalékos kezdőrészletnél kedvezőbbet – józan ésszel – nem lehet kínálni. A közeljövőben nem várható változás a cégek gyakorlatában, de középtávon valószínűleg több kis szereplő kiszáll az üzletből, és a talpon maradt nagyok már kiegyensúlyozottabb feltételekkel kötnek majd üzletet.
A gép- és termelőeszköz-, valamint ingatlanlízing terület piaci részaránya már ma is eléri a teljes lízingpiac értékének harmadát. A változás iránya annak ellenére állandó, hogy a hagyományos, nagy bankok ma még az ügyfélnek drága, fedezetalapú finanszírozást helyezik előtérbe a kis- és középvállalkozások számára hasznosabb, eszközalapú finanszírozással szemben. A gép- és eszközlízingpiac a fentiek miatt egyelőre a „független” lízingcégek sikerétől hangos. A termelőeszköz-lízing elterjedését ma még gátolja az, hogy az Európai Unió támogatásaira lízingfinanszírozás igénybevétele esetén jelenleg csak kétéves futamidőig lehet pályázni. Ezzel szemben hitel esetén nincs futamidőkorlát, ami kedvezőtlenül érinti a lízingfinanszírozás során az uniós támogatásokat igénybe vevőket. A Magyar Lízingszövetség azért lobbizik, hogy szűnjön meg a lízing formájú finanszírozás hátrányos megkülönböztetése.