Az EU-ra vár a tárca

Döbbenettel fogadták tegnapi ülésükön a Szarvasmarha-tenyésztők Országos Választmányának tagjai az agrártárca által delegáltak beszámolóját, amelyből lényegében az derült ki, hogy hazánk az unió javaslatára vár a tekintetben, hogy miként változtasson a termelők támogatási rendszerén. Az ülésen kiderült: az unióban csak a litvánoknál fizetnek kevesebbet a tejért, miközben csatlakozásunk idején a tíz új tagállam közül nálunk volt az egyik legmagasabb a felvásárlási ár.

Dénes Zoltán
2006. 11. 24. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A hazai tejfelvásárlási árak messze elmaradnak az uniós átlagtól, s az újonnan csatlakozott tagállamok átlagáránál is mintegy 15 százalékkal alacsonyabbak – mondta Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára a Szarvasmarha-tenyésztők Országos Választmányának tegnapi ülésén. Hozzátette: jelenleg csak Litvániában fizetnek kevesebbet a tejért, mint Magyarországon. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tejtermelők összefogása gyenge, s szükség van az együtt értékesítés intézményesítésére, vagyis a termelői szövetkezetek (tsz) megerősítésére. Az áremelés érvényesítését ezenkívül az is akadályozza, hogy a hivatalos szervek az átlagárak – amihez viszonyítva kapnak árajánlatot a hazai termelők – kiszámításakor nem veszik figyelembe az egyedi exportálók jóval magasabb árait, ezzel eleve alacsonyabb szintre szorítva a hazai árakat. Emellett az árérvényesítés egyik gyökerének nevezte azt, hogy Magyarországra korlátlanul behozható ismeretlen eredetű, kétes minőségű tej. Jelenleg a termelők 64–68 forint körüli áron tudják eladni a tejet, amihez képest legalább két-három forinttal magasabb árakat szeretnének elérni annak érdekében, hogy legalább a költségeik megtérüljenek – mondta Tóth István. A választmány tagjai hangsúlyozták, hogy már az áfa emelése eleve öt százalékkal csökkentette a szarvasmarha árát, s a konvergenciaprogram önmagában mintegy 8-10 százalékos költségnövekedést fog okozni. Mindeközben – világítottak rá – folyamatosan emelkedik a takarmányozás költsége, s a biodízel és -etanol gyártásának támogatása tovább drágíthatja azt. A választmányi tagok megdöbbenéssel fogadták a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Misztérium által delegáltak beszámolóját, amelyből az derült ki, hogy a tárca az unió javaslatára vár a tekintetben, hogy a január elsejével változó tejtámogatási rendszert miként alakítsák át. A tagok sorából ekkor olyan megjegyzés is elhangzott, legalább azt kellene biztosítani a gazdáknak, hogy méltósággal abbahagyhassák a termelést. Istvánfalvi Miklós, a Tej Terméktanács termelői elnökhelyettese elmondta: a minisztériumot minősíti az, hogy nem tudja megmondani, milyen szabályozás várja a magyar tenyésztőket. Szerinte ez több mint hiba, ez már bűn. A tagok e kérdésben a magyar kormány felelősségét hangsúlyozták, mondván: nem lehet mindig csak az unióra hivatkozni. Szerintük végre meg kellene fogalmaznunk saját elvárásainkat, s nem a velünk szemben álló tagországoktól várni a megfelelő döntést.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.