Az ovális irodába készülnek

Amellett, hogy súlyos korlátok közé szorították a Bush-kabinet hátralévő idejének politikáját, a november 7-i amerikai törvényhozási választások egyben lendületet adtak a 2008-as elnökválasztási kampány előkészületeinek és jelöltjei kiválasztódásának.

2006. 11. 20. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ráadásul a két év múlva esedékes megmérettetés ritkaságszámba megy, mivel 1928 óta nem fordult elő, hogy az előző elnök alelnöke nem száll ringbe. Egészségügyi okokból (a több szívinfarktuson átesett) Dick Cheney indulását márpedig kizárják a megfigyelők, s a politikusnak amúgy sem lenne jó esélye az immár minden népszerűségét vesztett háborús politika szószólójaként. Különben is – mondják egyesek –, a főnökével szembeni intellektuális fölényének köszönhetően az elmúlt hat évben úgyis Cheney szava volt a döntő.
A verseny teljesen nyitott tehát: a BBC a kérdéssel kapcsolatos öszszeállításában jelenleg húsz nevet sorol fel mint potenciális jelöltet. Mind a republikánusok, mind a demokraták között akadnak erős egyéniségek, akik tettek már le valamit az asztalra, és akik közül többen fontolgatják egy ideje a jelöltséget, vagy éppenséggel voltak már elnökjelöltek. Ilyen például Al Gore 2000-es és John Kerry 2004-es jelölt – mindkettőjüket George W. Bush győzte le. Míg azonban Kerry egyszerűen alulmaradt, ráadásul a közelmúltban lezajlott félidős választásokon súlyosan megsértette az amerikai katonákat, addig Gore hat évvel ezelőtti vereségét máig megkérdőjelezi az amerikai lakosság egy jelentős része. A szerteágazó jogi vitákat követően eldöntött választásból a demokrata jelölt egyfajta erkölcsi győzelemmel került ki sok amerikai szemében (összességében több szavazatot is kapott), s ezt az imázst máig sikerült megőriznie, ha az aktív politizálásból vissza is húzódott. Helyette inkább pártsemleges – vagy legalábbis annak tűnő – ügyekben lépett a nyilvánosság elé, mint például a klímaváltozás (a hazai mozikban is vetített Kellemetlen igazság című filmnek ő a főszereplője). Bár többször kijelentette, hogy nem indul, sokak szerint ez csak taktikázás.
Ha a pénzről van szó, Hillary Clinton New York-i szenátor, egykori First Lady jó eséllyel indíthat kampányt, neve és neme jó esélyt kínál, bár személye nagyon is megosztja az amerikai választókat. A demokraták sötét lova – átvitt és direkt értelemben is – a fiatal, kenyai származású Barack Obama illinoisi szenátor, aki rendkívüli gyorsasággal tört be az amerikai közéletbe, és sokat tett a két héttel ezelőtti választási sikerért is.
A Bush-kormányzat nehéz terhét (különös tekintettel Irakra) cipelő republikánusoknak nem enynyire könnyű a helyzetük. Megfigyelők szinte egyöntetűen John McCain arizonai szenátort látják a legesélyesebbnek, de tőle aligha marad el sokkal Rudolph Giuliani 9/11-es New York-i polgármester, illetve az olyan politikai veteránok, mint az 1994-es „republikánus forradalmat” vezető Newt Gingrich vagy Bill Frist, aki a szenátusi többséget vezette.
Az izgalmas futamok kedvelői pedig titkon abban reménykednek (mi több, erről könyv is született), hogy a republikánusok végül Condoleezza Rice külügyminisztert állítják szembe Hillary Clintonnal, véget vetve a férfiuralomnak a Fehér Házban.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.