Örvendetes és támogatandó a kormányzatnak az a szándéka, hogy azokon a területeken – jellemzően nagyobb települések külső részein, illetve kistelepüléseken –, ahol üzleti alapon nem lehet gazdaságosan széles sávú internetszolgáltatást üzemeltetni, támogatást nyújtanak ehhez. Az önkormányzati infrastruktúra-fejlesztéseket támogató GVOP 4.4.2. jelű pályázatokon azonban olyan települések is nyertek, amelyeken jelenleg is működik széles sávú internetszolgáltatás. Az eredeti kormányzati szándék így a visszájára fordul: épp azok a kisvállalkozások kerülnek hátrányos helyzetbe, netán a tönk szélére, amelyek már működőképes szolgáltatási modellt hoztak létre – mondta el lapunk kérdésére Kéry Ferenc, a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség (MKSZ) elnöke. A kistelepüléseken jelenleg működő kábeltévék saját beruházásukban hozták létre hálózatukat, és ki kell termelniük a befektetett pénzt. Ehhez szabják az árakat. A támogatott beruházásban létrejövő új szolgáltató nyilván sokkal olcsóbb árakat állapíthat meg. Ezzel torzul a versenysemlegesség, és hátrányba kerülnek a vállalkozások – fogalmazott az elnök.
– A felvetett problémával az érintett terület jelenlegi gazdájához, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez (NFÜ) fordultunk. A pályázatnak az a célja, hogy 2010-re minden magyar háztartásban elérhető legyen a széles sávú internet – válaszolta kérdéseinkre a Kormányszóvivői Iroda. A pályázati kiírás az üzletileg kevésbé vonzó településeken kívánja növelni a széles sávú internetellátottságot, és nem feltétel az, hogy ezek olyan helyszínek legyenek, ahol egyáltalán nincs széles sávú hálózat – fejtegette a válaszadó. Az MKSZ-nek is tudomása van arról, hogy az említett települések esetében nem állapítható meg teljes bizonyossággal, hogy valóban van-e piaci verseny, az azonban mindenképpen megállapítható, hogy egyik településen sem volt százszázalékos lefedettség, a pályázók pedig nem feltétlenül ugyanazon települések lefedésére pályáztak, hanem akár a környező településekére is. Több olyan település is van továbbá, ahol a pályázat pillanatában nem voltak versenytársak. A GVOP 4.4.2 pályázati kiírás elkészítése során ráadásul mindvégig biztosították a lehetőséget, hogy az érdekelt szervezetek képviselői megvitassák az akkor illetékes szervezet, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) munkatársaival a stratégiai elképzeléseket és az alternatív modelleket. Mind a megbeszélésen – ahol az MKSZ is képviseltette magát –, mind pedig a megbeszélést követően írásban is volt lehetőség az IHM szakmai vezetésével kidolgozott alternatív pályázati eszközök és az IHM által kidolgozott fejlesztési célok véleményezésére – szögezte le a Kormányszóvivői Iroda.
– Érthetetlen számunkra az NFÜ merev álláspontja – reagált Kéry Ferenc. Az MKSZ részt vett a korábbi egyeztetéseken, és akkor is elmondta, nem kerülhető meg az aprólékos munka, azaz a helyszínek részletes elemzése abból a szempontból, hogy részben vagy egészben lefedett-e már az érintett terület. A kormányhivatalok azonban kapacitás- és időhiány miatt vagy más okból nem végezték el ezt az elemzést. – Volt olyan illetékes, aki azt mondta, tőlünk várja ezt az elemzést, ami azért furcsa, mert a Nemzeti Hírközlési Hatóságnak hivatalból pontos nyilvántartást kell készítenie – állította Kéry Ferenc.
Az előkészítés idején a kormányzat még nem zárkózott el a probléma orvoslásától. Azt ígérték, majd a pályázatok elbírálásakor kísérik figyelemmel a lefedettséget. Erre nem került sor. Az MKSZ most azt kéri az NFÜ-től, hogy közösen, pályázatról pályázatra vizsgálják felül a helyi adottságokat, és aszerint értékeljék újra a döntést. Ha ebben a Bajnai Gordon vezette szervezet nem lesz partner, akkor az érdekvédelmi szervezetnél elgondolkoznak a további lépéseken, végső esetben akár az Európai Unióhoz fordulnak jogorvoslatért.
origo.hu
Gulyás Gergely: A háborús veszély nagyobb, mint valaha
