Becsapták, mégis kitart az MSZOSZ

Már nincs szó arról, hogy a kormánnyal és az MSZP-vel vállaltan lojális Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) kilépjen a Gyurcsány Ferenccel a választások előtt kötött együttműködési megállapodásból. A konföderáció elnökségi, majd szövetségitanács-ülése után Pataky Péter lapunknak elmondta: a dokumentumot aláíró 38 tagszervezetük december elejéig értékelik, hogy a „megváltozott helyzet” miatt mely pontok nem teljesíthetők és melyek azok, amelyek megvalósításában továbbra is együttműködnek a kormánnyal. Az egyezségtől való elállás szempontja nem szerepel annak értékelésében – mondta kérdésünkre a konföderáció megbízott elnöke. Az MSZOSZ így annak ellenére is kitart a kormány mellett, hogy Gyurcsány Ferenc már májusban közölte: nem tudják betartani, amit ígértek, egyebek mellett a foglalkoztatottság növelését, a bérek uniós felzárkóztatását.
A tervekkel ellentétben továbbra sem tudni, kik méretik meg a magukat a konföderáció november végén esedékes elnökválasztásán. A jelölőbizottság eredetileg október 30-ig fogadta a tagszervezetek új elnökre tett javaslatait, ám az új dátum november 14. lett. Ismeretes, Wittich Tamás közvetlenül a szakszervezetek megszorítások elleni júliusi demonstrációja előtt felmentését kérte, hogy átigazolhasson a kormányoldalra. A konföderáció elnöke a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség főigazgatója lett. Noha a megszorítások egyik leginkább érintett rétege éppen az MSZOSZ által képviselt tagság, Wittich távozása óta a szervezet lényegében láthatatlanná, hangtalanná vált, míg például a Liga Szakszerveztek és a Munkástanácsok több önálló demonstrációt szervezett, illetve más tiltakozó akcióval vállalt szolidaritást.

Munkástanácsok: régi célok. A munkásoknak ma ugyanúgy megélhetésükért, méltóságukért, önigazgatásukért kell küzdeniük, mint az 1956-ban alakult munkástanácsoknak – mondta Palkovics Imre. A Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke hangsúlyozta, demokrácia csak vagyonosodó, felemelkedő munkavállalói csoportokra épülhet, a munkástanácsok egyik fő követelése ’56-ban ezért a munkások gyáraikban, üzemeikben tulajdonhoz való juttatása volt. Bár ezt a törekvést az 1989-ben újjáalakult MOSZ is zászlajára tűzte, a Horn-kormány alatt végbement gyorsított privatizáció megpecsételte a munkavállalói résztulajdonosi program sorsát – emlékeztetett Palkovics Imre.