Szolcsányi János akadémikus a Magyar Nemzet 2006. november 10-i számában Plágiummal a világhírnév felé címmel megjelentetett levelére reagálva az alábbiakat kívánom közölni az olvasókkal.
A magyar médiában megjelenő, a resiniferatoxin nevű hatóanyag szelektív fájdalomcsillapítóként történő alkalmazásáról szóló cikkekben valóban nem említettem meg, hogy Peter Blumberg, aki egyébként a 16 évig tartó amerikai „tanulmányutam” alatt soha sem volt témavezetőm, már az 1980-as évektől tudományos közleményeket publikált a resiniferatoxinról, ami egy marokkói kutyatejféle nedvéből izolált vegyület.
E cikkek közül többnek társszerzője volt Szolcsányi János is. Blumberg és Szolcsányi profeszszorok iránt érzett tiszteletem jeléül azonban nem akartam az olvasók elé tárni azt a tényt, hogy Peter Blumberg Szolcsányi Jánossal, a Magyar Tudományos Akadémia 1995-től levelező, majd 2001-től rendes tagjával egy, a valóságot nem hűen leíró, ezért a gyakorlatban nem is hasznosítható elméletet állított fel az ókori marokkói kecskepásztorok által is már ismert és fájdalomcsillapítóként alkalmazott növényi vegyület, a resiniferatoxin hatásmechanizmusáról.
Deszenzitizációs elméletükkel ellentétben ugyanis a resiniferatoxin nem deszenzitizálja (elérzékteleníti) az érző idegeket, hanem molekuláris szikeként szelektíven eliminálja a gyulladásos fájdalomért felelős vanilloid receptort kifejező idegsejtek csoportját. Ezt a tényt a vanilloid receptornak élő, nem idegsejtekbe történő klónozásával bizonyítottam be. E kísérletek során a resiniferatoxin ugyanis percek alatt szelektíven elpusztította a vanilloid receptort kifejező sejteket, de csak azokat, megdöntve ezzel Blumberg és Szolcsányi már említett, kísérleti úton soha be nem bizonyított deszenzitizációs elméletét.
A resiniferatoxinnak a vanilloid receptorokat kifejező sejtekre vonatkozó szelektivitása adta meg az alapot az általam és munkatársaim, Michael Iadarola és Kárai László által kidolgozott, molekuláris idegsebészetnek (Molecular Neurosurgery) elnevezett eljárás szabadalmaztatására (USA szabadalom, PCT/US01/ 09425, 2004). Szabadalmaztatni pedig Amerikában is csak olyan, a tudományos kutatás és műszaki fejlesztés területéről származó szellemi alkotást lehet, ami világviszonylatban új, és az adott szakterületen nem nyilvánvaló, hasznos megoldás.
Oláh Zoltán PhD,
MTA Szegedi Biológiai Központ, Szeged
origo.hu
Szárad a tuja a kertjében? Mutatjuk a megoldást!
