A Bábolna Zrt. pályázatot írt ki a céghez tartozó szendrői és kerteskői gazdaságok eladására. A két gazdaságot külön-külön kívánják értékesíteni. A gazdaságok eszközvagyonára és a hozzájuk tartozó földterületekre csak együttesen lehet pályázni. A két gazdaság eszközvagyonát és a földeket – amelyek felett a Nemzeti Földalap (NFA) gyakorolja a tulajdonosi jogokat – azonos időpontban, a Bábolna Zrt. és az NFA által együttesen elbírált nyilvános, egyfordulós pályázat révén kívánják értékesíteni. A pályázatok leadási határideje 2007. január másodika. A szendrői gazdasághoz jelentős nagyságú, 6180 hektáros birtok, a kerteskőihez pedig 483 hektáros termőföldvagyon tartozik.
Annak ellenére, hogy a felelősök megjelölését az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kifejezetten kérte, nem javasolja személyi felelősség megállapítását a Bábolna korábbi, mintegy 18 milliárd forintos vagyonvesztésével, illetve két Bábolna-leányvállalat milliárdos veszteségeivel kapcsolatban az ÁPV felügyelőbizottságának jelentése. A bizottság úgy foglalt állást, hogy a felelősség megállapítása érdekében nem kezdeményez intézkedéseket. A vizsgálat során ugyanis nem került elő olyan bizonyíték, amelyik egyéni haszonszerzésre vagy hűtlen kezelésre utalna. A rendelkezésre álló iratokból a vezetők vétkes mulasztása sem állapítható meg. Ugyanakkor úgy tudjuk, hogy a bizottság jelentése egyetért az ÁSZ azon megállapításával, miszerint a Bábolnára vonatkozó kormányzati döntéseket, reorganizációs terveket a cégnél nem, vagy csak késve hajtották végre. Az agrártársaság üzleti terveit ugyan a menedzsment állította össze, de azokban a veszteség okozójaként a romló piaci körülményeket jelölik meg, a felelősséget pedig a vagyonkezelő és a kormány döntéseire hivatkozva hárítják el – állapítja meg a számvevőszék.
Az ÁSZ még ez év tavaszán vette górcső alá a tartósan veszteséges állami cégeket. Az erről készült jelentésben a számvevők kiemelten foglalkoztak a Bábolna helyzetével. A vizsgálat összegző megállapítása szerint a cégnél 17,9 milliárd forintos vagyonvesztés keletkezett. A csoportról leválasztott Bábolna Élelmiszer-ipari Rt. tavalyelőtti eredménye a tervezett 1199 millió forint plusz helyett mínusz 3089 millió forint lett, a másik leányvállalat, a Bábolna Tetra Kft. értékesítése pedig 2819 millió forint veszteséggel járt az anyacég számára. Az ÁSZ e három tény miatt felkérte a pénzügyminisztert, hogy rendeljen el vizsgálatot annak kiderítésére: a milliárdos veszteségekért kit és milyen mértékben terhel a felelősség. Veres János az ÁPV felügyelőbizottságának továbbította a számvevők kérését.
A felügyelőbizottság információink szerint teljes mértékben egyetértett az ÁSZ vagyonvesztésre és veszteségekre vonatkozó megállapításaival. Úgy tudjuk, hogy a jelenleg privatizáció alatt lévő Bábolna Zrt.-nél a 18 milliárd forintos kiesést a bizottság részben a baromfipiac ezredforduló utáni mélyrepülésével magyarázza. Ugyanakkor a jelentés megemlíti: a cégnél helytelen szakmai és politikai döntésekre, rossz irányú fejlesztésekre került sor. Bábolnát ellentmondó kormányhatározatokkal és stratégiai tervekkel irányították, melyek jócskán hozzájárultak a vagyonvesztéshez. A legutóbbi időszakból példaként említhető, hogy míg 2004-ben még az agrártársaság végelszámolásának elindítása mellett foglalt állást a kabinet, tavaly ismét a további működtetésről, majd később már a privatizációról döntöttek.
Az ÁPV felügyelőbizottsága jelentésében értesüléseink szerint arra is nyomatékosan felhívja a figyelmet, hogy a bizottság az utóbbi tizenegy évben folyamatosan ellenőrizte a Bábolna gazdálkodásának eredményességét és azt, hogy a társaságnál miképp gazdálkodnak az állam vagyonával. A különböző vizsgálatokról szóló jelentésekben a bizottság hangsúlyozottan felhívta a figyelmet az agráróriásnál meglévő anomáliákra, a vagyon felélésére és a folyamatos vagyonvesztésre. A jelentéseket az ÁPV vezetése, valamint az ÁSZ minden alkalommal megkapta, a vizsgálatok megállapításait ismerték a kormányok is
origo.hu
Orbán Viktornak kellett helyre tennie Zelenszkijt
