Egyre többen a létminimum alatt

Hazánkban mintegy 2,7 millióan élnek a létminimum alatt, közülük egymillióan egyre mélyülő szegénységben. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 2005-ben tovább nőttek a jövedelmi különbségek a magyar társadalomban: a leggazdagabb egymillió magyar immár majdnem a nyolcszorosát keresi a legszegényebb egymilliónak, a leggazdagabb és legszegényebb félmillió magyar jövedelme között pedig 11-szeres a különbség. A szegénység kialakulásánál a két legfontosabb tényezőnek továbbra is az iskolai végzettség és az eltartott gyermekek száma számít. Tavaly az alacsonyabban képzettek szegényei lényegesen szegényebbek, gazdagabbjai pedig kevésbé jómódúak voltak, mint a magasabb iskolai végzettségűek. Hasonló a helyzet a nagycsaládosoknál: az aktív keresős három- és többgyermekes háztartások csaknem kétharmada a jövedelmi rangsor legalsó harmadában helyezkedett el. A KSH kimutatása értelmében a nagycsaládosok jelenleg több mint négyszeres valószínűséggel kerülnek a legszegényebb félmillió ember közé. A gazdasági és társadalmi különbségek további növekedését jósolják kutatók az idei és jövő évre vonatkozóan. A folyamatot felgyorsítja a jövőre várhatóan 7,5-8 százalékra emelkedő munkanélküliség, amely ugyancsak a szegénység növekedését vetíti előre, hiszen a munkanélküliek leszakadásának valószínűsége jelenleg több mint háromszoros. Az egyes régiók közötti gazdasági különbségek szintén a társadalom kettészakadását jelzik: míg Budapesten a szegények aránya 10 százalék alatt van, addig a községek esetében ez az arány 46 százalékos. A társadalmi leszakadásra a Borsod-Abaúj-Zemplén, a Hajdú-Bihar és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben élőknek van a legnagyobb esélyük.