Miközben a nyugati demokratikus alapelvek nem hajlandók maguk közé fogadni a nemzeti és egyéb kisebbségek igényét jogaik kollektív szinten történő biztosítására, úgy tűnik, hogy elfogadják a kollektív bűnösség és büntetés legitimitását – jelentette ki Schöpflin György európai parlamenti képviselő a csehszlovákiai magyarok 1946–47-es kitelepítésének 60. évfordulója alkalmából Strasbourgban rendezett európai parlamenti közmeghallgatáson előadott nyitóbeszédében, az MTI brüsszeli irodájához tegnap eljuttatott közlemény szerint. Schöpflin György úgy vélte, hogy az etnikai többség számára rendkívül csábító lehet az országban élő kisebbségek elüldözése, ha e kisebbség létében véli felfedezni minden problémájának gyökerét. A kisebbség léte azonban semmiképp sem jelentheti a problémát. Az etnikai tisztogatást „általában a szélsőjobboldallal hozzák összefüggésbe”, azonban a képviselő szerint „a történelem során a kommunisták, a fasiszták és a liberális demokraták is éltek ezen eszközzel, mely a második világháború után nyugati nagyhatalmak hallgatólagos beleegyezésével ment végbe Csehszlovákiában, Lengyelországban és Magyarországon”.
A konferencián az áldozatok és leszármazottaik érdekeit képviselő bizottság elnöke, Mikulas Krivánsky és a Közép-európai Emberi Jogi Bizottság elnöke, Pierre Gillet is felszólalt.

Itt van Orbán Viktor sistergő válasza a hungarofób Manfred Webernek