Bemutatták a múlt héten Budapest első százméteres toronyházának tervrajzait. Szakértők szerint az angyalföldi Teve utcába – az Árpád híd pesti hídfőjénél álló rendőrpalota közelébe – tervezett Raiffesen Bank székháza csak a kezdet lenne, ami után egy építkezési verseny indulna be a bankok és egyéb tehetős cégek között.
Ráadásul erre most a fővárosi politikai helyzet is alkalmassá vált, mivel Schneller István korábbi főépítész, aki mintegy tíz évig ellenezte a toronyházak építését, az októberi választások előtt lemondott, helyére pedig ideiglenesen Beleznai Évát nevezték ki. A főépítészi posztra pedig a napokban írnak majd ki pályázatot. Beleznai Éva szintén azt az elvet vallja, amit az az úgynevezett progresszív csoport, amely Demszky Gábor újraválasztásával bekerült a Fővárosi Közgyűlésbe. Ők főként a magasságkorlátozás eltörléséért fáradoznak, amely a felhőkarcoló-építés legnagyobb akadályát jelentette eddig.
Bojár Iván építészkritikus szintén a progresszív csoportot erősíti a budapesti közgyűlésben. Kérdésünkre elmondta, nem a közönség hívja elő a magasház-építés igényét, hanem az ingatlanpiac. Ahogy az újdonsült SZDSZ-s politikus fogalmazott: természetesen mindenekelőtt Budapest érdekét kell szem előtt tartani. Szerinte most történelmi fordulópont következett el, mivel eddig Budapest építészete teljesen defenzív volt az ingatlanpiac bárminemű törekvéseivel (bérirodaházakkal, bevásárlóközpontokkal, lakóparkokkal) kapcsolatban. Most viszont elkezdődött egy olyan folyamat, amely egységes, a várható trendekkel előre számoló koncepció kidolgozására irányul. Nem az a lényeg, hogy lesznek-e toronyházak vagy nem – mondta Bojár –, hanem hogy lesz-e megfelelő álláspontunk arra az esetre, ha az ingatlanpiac hatására meg kívánnának jelenni az ilyen épületek.
– Meg kell tudnunk mondani hol, mekkorát és mennyit lehet építeni – vélekedett az építészkritikus. Felhívta a figyelmet arra: még ma is óriási gondot okoz, hogy a bevásárlóközpontok előbb épültek meg, mint ahogy a főváros koncepciója elkészült volna. Bojár Iván véleménye szerint a magasabb épületek az egyes külterületek identitását is növelhetnék, ahogy a falvakban is a templom meghatározza annak képét.
Az építészkritikus rámutatott arra, hogy a környező országokban szintén megindult egy toronyház-építési folyamat. Moszkva például a semmiből az egyik legambiciózusabb felhőkarcoló-építő város lett. De ugyanez figyelhető meg Varsóban vagy Zágrábban is – állítja Bojár. Úgy véli, nem kell attól tartani, hogy ezek az irodaházak majd túlsúlyba kerülnek, mivel akár száz felhőkarcoló is elveszne Budapest 11 ezernél is több épülete között
– „Nemhogy 30, akár egy ilyen toronyház is kitűnik!” – vélekedett lapunknak nyilatkozva Lányi András. Az Élőlánc környezetvédő párt elnökségi tagja szerint a fővárosnak nincs szüksége magas házak építésére. „Ha megépül az első, akkor beindul a versengés, elszabadul a pokol” – adott hangot ellenzésének Lányi, majd hozzátette: „Embertelen és csúf. Manhattanben van értelme a felhőkarcolóknak, ahol kevés és drága a terület, ezért minél magasabbra építkeznek, nálunk viszont nincs sem esztétikai, sem funkcionális célja a felépítésüknek.” Az ismert civil értelmiségi sokféle újítást el tudna képzelni, pártja szívesen fogadna szép modern épületeket, de mint mondja, ahol irodahely-túlkínálat van, ott ostobaság toronyházakat építeni kizárólag a dúsgazdag bankok presztízscsatája miatt. – Egy ilyen ingatlan hatalmas forgalomtöbbletet jelent, s Budapesten nehéz olyan helyszínt találni, ahol nincs már így is túlterheltség – tette hozzá Lányi. Elmondta, a főépítészi poszt betöltésére aspirál egy másik SZDSZ-s közgyűlési tag, márpedig ha ő töltené be a helyet, az a környezetvédő politikus szerint jól mutatná a városképellenes, csak üzleti érdekeket figyelembe vevő várospolitikát.
Z. Halmágyi Judit arról tájékoztatott, valóban felkérték erre a posztra, de visszautasította az ajánlatot, mivel akkor nem készíthetne további épületterveket. Ő tervezte többek között a Kálvin téren a kisebbik üvegházat, amely elkészültekor jelentős ellenszenvet váltott ki a másik új, hasonló irodaházzal együtt azokban, akik a tér egyedi stílusáért aggódtak. Az építész frakciótársához, Bojár Ivánhoz hasonlóan úgy véli, az egységes, összehangolt budapesti koncepció kialakítása a leglényegesebb a toronyházak esetében, amit nem szabad kerületekre lebontva kezelni. Ha a körülbelül egyévi szakmai tanulmány után sikerül a jelenlegi szabályzat módosítása, abban központi kérdés lesz a nyugat-európai minőségű épületek tervezése, amelyre az eddigiek során nem nagyon volt példa Halmágyi szerint.
Schneller István a Magyar Nemzetnek kijelentette: az általa javasolt jelenlegi szabályzat lehetővé teszi a magassági változatosságot, de a felhőkarcolókat nem. A volt főépítész elmondta: ennek egyik oka az, hogy az esetlegesen megjelenő toronyházak rontanák Budapest városképét. „A fővárosnak nem az a célja, hogy harmadrangú New York-utánzattá váljon” – fogalmazott. Szerinte a város közlekedéshálózata már így is túlterhelt, ezért sem szabadna toronyházak csoportjaival koncentrálni tovább a forgalmat. Schneller István arról tájékoztatott, Budapestnek nem érdeke, hogy felhőkarcolók összpontosítsák az irodapiacot, inkább az, hogy a lepusztult ipari területek rendbe jöjjenek azáltal, hogy terítve fejlesztenek ilyen ingatlanokat.
Az építész úgy véli, a szabályozásváltoztatás hosszabb folyamat, amelyet társadalmi és szakmai viták sorának kell megelőznie. Azért, mert néhány fejlesztő és építész szeretne ilyen toronyépületeket tervezni, még nem kellene módosítani a budapesti építési szabályzatot.
origo.hu
Budapest Pride 2025: így alakul a szombati felvonulás útvonala
