Fókuszban a gesztusok

Három dimenzióban értelmezhető XVI. Benedek törökországi látogatása. Elsősorban az ortodox világnak szól, valamint a kicsiny helyi katolikus egyháznak, de mindenképpen hatással lesz a mérsékelt iszlám képviselőire is.
Több mint negyvenéves hagyományra tekintenek vissza a római pápa és a konstantinápolyi pátriárka találkozói. VI. Pál és Athenagorasz Jeruzsálemben találkoztak először 1964-ben, s kezdték meg a katolikusok és ortodoxok közötti „szeretet párbeszédét”. Ennek célja a formálisan 1054-ben bekövetkezett, és főleg a IV. keresztes hadjárat 1204-es konstantinápolyi dúlásaival beteljesedett szakítás orvoslása. 1967-ben látogatott először a pápa Isztambulba, a konstantinápolyi pátriárkához, aki az ortodox egyházi méltóságok között tiszteletbeli elsőséget élvez. Ezt követően 1979-ben II. János Pál is megtette ezt az utat. Hagyománnyá vált, hogy Szent Péter és Pál, a római egyház védőszentjeinek ünnepén a konstantinápolyi pátriárka képviselteti magát a Vatikánban, a pápa pedig Szent András apostolnak, a konstantinápolyi egyház védőszentjének november 30-i ünnepére küld követet az isztambuli Fanar negyedben található pátriárkai székhelyre.
A mindenkori pátriárka is hagyományosan ellátogat a Vatikánba, mint legutóbb 2004-ben. Ekkor adta vissza II. János Pál a két egyház közötti testvéri viszony jeleként I. Bartolomaiosznak a teológus Nazianzi Szent Gergely és a bizánci liturgiát megalkotó Aranyszájú Szent János – Konstantinápolyban igen nagyra tartott – ereklyéit, amelyeket a IV. keresztes hadjáratot követően Rómában őriztek. Ezek az ereklyék a mostani pápalátogatás alkalmával is központi szerepet játszanak majd, amikor XVI. Benedek és I. Bartolomaiosz közösen imádkoznak előttük a Szent György-székesegyházban.
A keresztény–muzulmán kapcsolatokban idén több feszültség is keletkezett, először a dániai Mohamed-karikatúrák, majd a szentatya regensburgi beszéde nyomán. A napokban ezért várhatóan nagy figyelem fogja övezni a pápa szavait, illetve gesztusait a muzulmánokkal kapcsolatban.
Nem utolsósorban szól a pápalátogatás a törökországi katolikusoknak is. Szabad vallásgyakorlásukat – nemzetközi jelentések szerint – számos, főleg adminisztratív rendelkezés korlátozza. Az idén emellett több alkalommal váltak papjaik támadás célpontjává.