Előre menekült Stephen Harper konzervatív miniszterelnök, amikor látványos gesztust tett a québeci franciáknak. „A ház elismeri, hogy a québeciek az egységes Kanadán belül nemzetet alkotnak” – fogalmaz a törvényhozás által elfogadott határozat, amelyről ugyan éles vita bontakozott ki a képviselők között, a végleges szavazásnál azonban egyértelmű volt a kép: 266 igennel szemben csupán 16 elutasítást regisztráltak. A döntés tulajdonképpen jelképes kijelentés, amihez nem volt szükség törvény- vagy alkotmánymódosításra. Ennek ellenére távozott a konzervatív kormány egyik minisztere, aki indoklása szerint nem tudta elfogadni az „etnikai nacionalizmus” elismerését.
A Montreal központú Québec Kanada legnagyobb területű tartománya, a népességet illetően pedig a második. A hét és fél millió lakos döntő többsége franciául beszél, és igen magas azoknak a száma, akik csak gyengén beszélnek angolul. A kanadai politikában és társadalomban rendkívül érzékeny kérdés a keleti tartomány ügye. Nem mellékes ugyanis, hogy Québec Észak-Amerika legnagyobb energiaellátója, gazdag ásványi kincsekben, fosszilis energiahordozókban, és Ontario után a második legnagyobb vízienergia-előállító. Elemzők szerint Kanada a francia ajkú országrész nélkül azonnal elveszítené a jelenleg betöltött tekintélyes nemzetközi gazdasági pozícióját.
A québeci franciák egyébként ma sem panaszkodhatnak a jogaikra. Egyebek mellett olyan nyelvrendőrség működik a tartományban, amely azt ellenőrzi, hogy az üzletek, irodák feliratai fel vannak-e tüntetve francia nyelven is, s ezen szövegek nagyobb betűkkel vannak-e írva, mint az angol nyelvűek. A szervezet azt is figyelemmel tartja, van-e elérhető franciául beszélő alkalmazott az üzletekben. Ettől függetlenül a québeciek két alkalommal is referendummal igyekeztek érvényt szerezni függetlenedési törekvéseiknek. 1980-ban a tartomány lakosságának 41 százaléka, 1995-ben pedig már 49 százaléka szavazott a Kanadától való elszakadásra.

Utcai lövöldözés volt a népszerű magyar nyaralóövezetben, többen is megsérültek