GKI: Romlik hazánk versenyképessége

A magyar versenyképességi index (VEX) 2006 első felében romlott, aminek a fő oka a makrogazdasági teljesítmény és a termelékenység lelassulása volt – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. tegnap kiadott jelentéséből. A beszámoló szerint a hazai üzleti környezetet jellemző index (ÜX) értéke is zuhant az első fél évben, majd a harmadik negyedévben kissé emelkedett. A GKI a jövőben negyedévente mind a versenyképességi, mind az üzleti környezetet jellemző mutatókat publikálja, amelyben hazánk teljesítményét a visegrádi államokéval és Szlovéniával hasonlítja össze – jelentette be Vértes András, a GKI elnöke tegnapi tájékoztatóján.
A versenyképességet bemutató VEX a makrogazdasági teljesítményre, a munkatermelékenységre és a költség-versenyképesség mutatóira épül. Az index figyelembe veszi többek között a GDP növekedési ütemét, a beruházásokat, az export és a foglalkoztatottság változását, valamint a fogyasztói-termelői árindexeket is. Az üzleti környezetet mérő ÜX a gazdálkodási környezetet elsősorban a vállalatok szempontjából nézi. Legfontosabb elemei az állami szabályozás kiszámíthatósága, a gazdálkodásba bevonható tőke ára, valamint az üzleti infrastruktúra fejlettségének alakulása. Az ÜX szerint a magyarországi üzleti környezet megítélése 2004 első negyedévében, azaz közvetlenül az európai uniós csatlakozás előtt jutott a mélypontjára, majd a második legalacsonyabb értéket 2006 nyarán, a megszorító intézkedések bejelentése után produkálta – áll a GKI elemzésében.
A Világgazdasági Fórum nemzetközi versenyképességi rangsorában hazánk a 41. helyen áll, többek között Észtország, Csehország, Szlovénia, Lettország, Szlovákia és Litvánia mögött. A fórum jelentéséből az is kiderül, hogy Magyarország versenyképességi helyezése 1999–2000-ben javult nagyot – a 24. helyre ugrott –, ezt követően két-három évig a csúcsközelben maradt, majd 2003 után gyorsuló ütemben lecsúszott a 41. helyre.