Gyár és kastély

k ö n y v e s h á z

Amikor a kezem ügyébe került ez a színes gyermekkönyv, azon nyomban az utolsó oldalaira lapoztam. Fölöttébb kíváncsi voltam, hogy ugyanolyan „tapintatos-e”, mint megannyi társa, s elfelejt szólni a XX. századi Erdélyről. Szerencsére a mese része lett Erdőelve Romániához való csatolása a maga következményeivel együtt, helyet kapott a bebörtönzött Márton Áron püspök, sőt Tőkés László is feltűnik az egyik rajzon. De lapozzunk tovább, mert az Erdély meséje még számos meglepetést tartogat. Csodatévő Szent László királyunk és az erdélyhoni fejedelmek mellett megfér a képeskönyv lapjain a mofettában ücsörgő székely, az örmény marhakereskedő meg a szorgos szász asszonyság is a torockói vasműves társaságában, aki épp Nagyszeben főterén árulja portékáit.
Az Erdély meséje mégsem hagyományos értelemben vett meséskönyv, sokkal inkább a gyerekek nyelvén megírt alapos néprajzi, szociográfiai és történeti munka, amelyben a jól felépített útikönyvekre jellemző dinamika is végig jelen van. Ez nem meglepő, mivel a szerzők évek óta járják a Kárpát-medence tájait. Sós Judit és Farkas Zoltán a Kelet–Nyugat útikönyvek sorozatban jelentették meg az első számúnak mondott erdélyi útikalauzt, amelyet egy Kárpátaljáról, a Felföld szépségeiről és a bolgár tengerpartról szóló kötet követett. Az Erdély-útikönyv írása közben a szálláshelyek kipróbálásán túl a szerzők óhatatlanul közel kerültek az egykori országrész mondavilágához és újabb kori történetéhez, olyannyira, hogy egyes romániai könyvtárakban a transzszilván útikalauzt történelemkönyv-pótlóként kölcsönzik ki az olvasók manapság is.
Mindez áll az Erdély meséje című kötetre is, mert az erdélyi diákok nem tanulhatnak szűkebb hazájuk igaz históriájáról a hivatalos tanterv szerint. A romániai történelem-tananyag ma is mereven hallgat az országban élő őshonos népcsoportokról, ezalól valamelyest kivételt képez a magyar mint elnyomó, ám legyőzött népség.
A szerzőpáros ezzel a mesés útikönyvvel is nagy űrt töltött be. Az Erdély meséjének lapozgatása után biztosra vehetjük, hogy gyermekünk még számos kérdést fog feltenni nekünk az olvasottak alapján, mondjuk, hogy miért van füstölgő gyár rajzolva a vajdahunyadi várkastély mögé, hol van az a Trianon, és hogy mi lett a vége annak a Ceausescunak, aki magát a Kárpátok géniuszának nevezte. Ez mindössze három kérdés a lehetséges háromszázból, amely még beindíthatja a kisiskolások fantáziáját és érdeklődését a határokon kívül rekedt magyarok sorsa iránt.
(Farkas Zoltán – Sós Judit: Erdély meséje. Jel-Kép Kiadó, Budapest, 2006. Ára: 1990 forint)