Háború a küszöbön

Ha egy politikus meghal, koporsóját hazájának zászlajával takarják le. Pierre Gemayel szemfedője a Phalange cédrusos lobogója volt, ezzel is jelezve a mély megosztottságot, amely akár újabb polgárháborúba taszíthatja Libanont. A megölt ipari miniszter családja fogalom az országban. Nagyapja, idősebb Pierre Gemayel alapította a pártot, amely a keresztények oldalán állt az idők során. Idősebb fia, Bachir Gemayel irányította a párt milíciáját a polgárháború alatt, majd 1982-ben államfővé avanzsált. Bachirt egy hónap múlva vélhetően szír ügynökök meggyilkolták.
Nagyjából most is hasonló a helyzet: egy Gemayel meghalt, de nem lehet semmivel sem bizonyítani, hogy Szíria ölette volna meg. Akárhogy is történt, a gyilkosság egy olyan szituációban érte Libanont, amikor könnyen lavinát indíthat el. A Haríri-gyilkosságot kivizsgáló ENSZ-törvényszék felállítását a Szíria-barát pártok és politikusok – így Emil Lahud államfő – ellenezték, de a kormány megszavazta. A Szíria mellett álló Hezbollah síita fegyveres csoport tiltakozásul lemondatta négy miniszterét, s illegitimnek nevezte a kormányt. Nem szabad ugyanakkor elfelejteni, hogy a nyári háború során a Hezbollah fegyveresei voltak azok, akik visszaverték az izraeli támadásokat, maguk mögé állítva ezzel az ország népét. A libanoniak viszont szinte egy emberként üdvözölték a szíriai csapatok kivonását. Ha a megfélemlítés volt a gyilkosok célja, valószínűleg nem értek el semmit, ám ha a háborús provokáció, akár sikerülhet is a tervük.