Írország sikeres gazdasága követendő példa

Írország gazdasági sikertörténetéről tartott adatokban érdekes előadást egy tegnapi konferencián Edward M. Walsh független ír szakértő, a Limericki Egyetem alapító elnöke. Az egyetemi professzor részletesen szólt arról az évtizedeken átívelő folyamatról, amelynek eredményeként a kicsiny Ír Köztársaság kiterjesztette befolyását a nagyvilágban.

Neves külföldi és magyarországi vendégek beszéltek a DEMOS Magyarország Identitás és imázs elnevezésű nemzetközi konferenciáján az egyes országok közképét és megítélését alakító tényezőkről. Angol kifejezéssel leginkább a country branding – azaz a nemzeti márkaépítés vagy országimázs – körül forgott az előadások zöme. A Budapesti Kongresszusi Központban talán Edward M. Walsh ír professzor adatokkal és személyes megjegyzésekkel gazdagon átszőtt előadása keltette a legnagyobb érdeklődést. Amikor 1961-ben elhagytam Írországot, rosszkedvű és szegény volt a hazám, ma már azonban merőben más a helyzet – kezdte előadását a New York-i Tudományos Akadémia és a Királyi Ír Akadémia tagja. A múlt képeit felvillantva egy pillanatra megelevenedett előttünk az 50-es, 60-as években reménytelenségben és nincstelenségben élő Ír Köztársaság, majd kontrasztként grafikon- és statisztikaözön bizonyította, hogy ma már a világ egyik legboldogabb, leggazdagabb nemzete lakja a zöld szigetet. Walsh professzor röviden utalt arra, hogy egy „másik sziget” évszázadokon át beárnyékolta hazája mindennapjait, de a részletes történelemóra helyett a továbbiakban inkább a számok beszédes világába kalauzolt bennünket. Előadásából kiderült, hogy az Ír Köztársaság mára minden értelemben felnőtt, mi több, elképesztő gazdasági mutatókkal rendelkezik.
1987 óta a GDP folyamatosan emelkedik Írországban, jelenleg csak Luxemburg előzi meg a ranglistán. (A limericki professzor grafikonját böngészve azzal szembesültünk, hogy Magyarország GDP-je ma akkora, mint körülbelül huszonöt évvel ezelőtt az íreké.) A gazdasági szabadságot illetően – mérvadó források szerint – a világon csak Hongkong és Szingapúr előzi meg őket. A tudományos képzettség színvonalát tekintve egyes felmérések szerint világelsők. Ez utóbbi már csak azért is figyelemre méltó, mert – amint azt Walsh kimutatta – az ír egyetemek színvonala nem különösebben magas, csak a 200 és 300 közötti helyeket tudták megcsípni a ranglistán. (A magyar ELTE és JATE még hátrább található.) Mindezzel együtt az ír fiatalok közül nagyon sokan tanulnak külföldön, leginkább az Egyesült Államokban, s rendszerint hazatérnek, hogy otthon kamatoztassák megszerzett tudásukat. Az ír egyetemek helyzete, autonómiája, pénzügyi ellátottsága hazai mércével mérve egészen bámulatos. Az előadáson hosszasan szemlélhettük a limericki Nemzeti Technológiai Park infrastrukturális berendezkedését, ezen a területen 1984 óta emberek ezrei dolgoznak multinacionális és nemzeti vállalatokban, szoros partnerségben a helyi egyetemmel.
Az ír nemzetgazdaság fellendülésének okairól szólva az előadó szinte kizárólag olyan tényezőket említett, amelyek számunkra egyelőre a vágyálmok világába tartoznak. Arrafelé a pártok politikai közmegegyezést kötöttek, és – visszafogva ellenzéki aggályaikat vagy éppen kormányzati szerepkörüket – képesek voltak együtt dolgozni az ország fejlődéséért. Walsh professzor megemlítette az amerikai befektetések fontosságát is. Ha figyelembe vesszük, hogy az Egyesült Államokban több tízmillió ember vallja magát ír származásúnak, nem csodálkozhatunk a tengerentúli befektetések nagyságán. Ennek ellenére a külkereskedelmi mérleg egyáltalán nem aránytalan, ami ismételten csak az életerős ír nemzetgazdaság érdeme. A zöld sziget pénzügyi óriássá nőtte ki magát: jól példázza ezt, hogy 450 nemzetközi pénzügyi intézet és mintegy négyezer alapítvány működik a határain belül. Az Economist felmérése szerint az egész világon Írországban a legmagasabb az életminőség, ami egészen elképesztő, különösen, ha végigtekintünk a további helyezettek népes listáján. Az Ír Köztársaság sikereiben döntő szerepet játszott az uniós tagság, valamint a tagállamokból importált szürkeállomány (a statisztikák szerint az új tagállamok közül elsősorban a lengyelek és a litvánok választották tömegesen munkájuk új helyszínéül Írországot). Walsh professzor azt sem hallgatta el, hogy az angol anyanyelvűség és a nagyarányú oktatási beruházás is alaposan meglendítette a gazdaságot.
Az előadás végén ismét felvillannak a múlt és a jelen ír valóságának képei. Romos épületek, gettók, utcagyerekek, fáradt és rongyos emberek az egyik oldalon, önfeledt fiatalok, a fényárban úszó Dublin a másikon. Nehéz meghatottság nélkül szemlélni az egymás után pergő képeket. Írország példát ad a világnak önismeretből, szorgalomból, a tehetség kamatoztatásából, s ezt Magyarországon sem szabad szem elől tévesztenünk.