Kudarc a dupla járulék

Egymillió-hatszázezer – a vállalkozások összesen ennyi munkavállalóról jelezték, hogy jövedelmük nem éri el a minimum-járulékalapot. Ez csaknem 400 ezer céget takar – közölte lapunk kérdésére tegnap a pénzügyi tárca szóvivője, aki azt is megerősítette, hogy a kormány új házipénztáradó-tervezeten dolgozik. Szakértők szerint mára bebizonyosodott, hogy a kétszeres járulékalap bevezetése kudarcot vallott.

A minimum-járulékalapot a kormány még a nyári adócsomaggal együtt vezette be. Az új szabályozás szerint a munkáltatók szeptember 1-jétől a minimálbér kétszerese – idén 125 ezer forint, jövőre pedig 131 ezer forint – után kötelesek befizetni a különböző járulékokat. A kormány azt remélte, így azonosíthatja azokat, akik bár minimálbért vallanak be az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak (APEH), valójában ennél jóval többet keresnek. Ha viszont valaki valóban nem keres havi 125 ezer forintnál többet, a munkáltatója ezt október 12-ig jelezhette az adóhatóságnál. Az adatok összesítése után leszögezhető, hogy jóval többen éltek e kiskapu lehetőségével, mint azt a kormány remélte. Annak ellenére, hogy az APEH kilátásba helyezte: a revizorok a jövőben alaposan utánajárnak a bejelentések valóságának. Igaz, lapunk kérdésére Juhász István, az adóhatóság elnökhelyettese kijelentette, hogy az ellenőrzések lefolytatásában nincs kizárólagos szerepük a bejelentéseknek, hiszen a kétszeres járulékfizetés alól mentességet kérő öszszes vállalkozás felülvizsgálatára az APEH-nak nincs is kapacitása.
A minimum-járulékalap finoman szólva sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: az 1,6 milliós számon túl ebben az is szerepet játszik, hogy jövőre az elektronikus bevallás teljes körűvé válásával automatikus lesz a bejelentés. Vagyis amennyiben a havi bevallásban az szerepel, hogy a dolgozó 70 ezer forintot keres, ez máris a kétszeres járulékalap elleni bejelentésnek minősül – mutatott rá lapunk kérdésére Zara László, a Magyar Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke. A kormány egyébként egy napokban benyújtott törvényjavaslattal küszöbölné ki azt, hogy a dolgozó táppénze bizonyos esetekben meghaladja a rendes bérét. Ha a munkáltató nem tesz bejelentést, a jövőben is köteles megfizetni a valós bér és a minimum-járulékalap közötti különbözetet, de nem járulék, hanem különadó címén.
Új házipénztáradó-tervezetet dolgoz ki a kormány – írtuk meg tegnap, és értesülésünket Pichler Ferenc, a pénzügyi tárca szóvivője is megerősítette. Ugyanakkor leszögezte, hogy az Alkotmánybíróság által megsemmisített jogszabállyal kapcsolatban egyelőre semmilyen döntés nem született. Zara László úgy véli, az adó bármilyen formájú bevezetése csak akkor fogadható el, ha nem okoz túlzott adminisztrációs terhet a vállalkozásoknak. A szakember az e-bevalláshoz járó, a szaktárca által tervezett vállalkozói kedvezményekről úgy vélekedett: az a semminél ugyan több, de egy vállalkozás esetében évi 40–60 ezer, a könyvelőknél pedig csupán 20 ezer forintot jelentene.