– Három éve dolgozunk az egérklónozás technológiáján – nyilatkozta lapunknak Dinnyés András professzor, a Klonillát előállító kutatócsoport vezetője. (Ő állt egyébként annak a skóciai tudós társaságnak az élén is 2000 és 2001 között, amely 1997-ben létrehozta Dolly bárányt, a világ első klónozott állatát.) Mint mondta, munkájuk nem fejeződik be az egér előállításával, s Klonilla mellett szeretnének más, mesterségesen előállított állatokkal is kísérletezni. – Mindezt azért tesszük, mert a klónozás folyamata még nem kiforrott, és nem túl hatásos technológia, amelyen van mit javítani. A módszer egyelőre annyira tökéletlen, hogy ember klónozására nem is érdemes gondolni – fejtette ki a professzor. Hangsúlyozta: Klonillának nagyrészt alapkutatási haszna lesz, az orvostudományban nem lehet foglalkoztatni.
*
Dinnyés professzor szerint a technológia arra lesz jó, hogy kidolgozzanak olyan módszereket, amelyeket az érrendszeri betegségek gyógyításában használhatnak fel. – Orvosi alkalmazásokhoz szükséges modellállatok létrehozásán fáradozunk, ezért nyúlklónozással is foglalkozunk egy ideje, amelynek az eredményét 2008-ra várjuk – folytatta, megjegyezve, hogy utóbbiaknál már genetikai módosításra is szükség van, amit a hazai egér előállításakor nem alkalmaztak. A kísérleti alanyként felhasznált és mesterségesen másolt állatoknál egy-egy gén célzott megváltoztatásával a kutatók közelebb kerülhetnek a különféle betegségeket kiváltó genetikai okok megértéséhez – jegyezte meg Dinnyés András. A továbbiakban esetleg sertés vagy szarvasmarha klónozására is kiterjed majd a gödöllői csoport munkája, és a klónozás a veszélyeztetett fajok megmentésében is szerepet játszhat.
A „Klonilla-receptről” szólva a professzor elmondta: a petesejt magját egy másik egyed petesejtje körül található, úgynevezett kumuluszsejtből származó sejtmaggal helyettesítették. Az ember másolását világszerte tiltja a törvény. Nemcsak etikai megfontolások miatt, hanem azért is, mert a tudomány mai állása szerint az így születendő csecsemők többsége torzan jönne a világra – fűzte hozzá a professzor.
origo.hu
Veszélyes betegséget terjeszthet a klíma
