Ígérete szerint Gyurcsány Ferenc is részt vesz az MSZOSZ november 24–25-re összehívott kongreszszusán. Az eseményen azt várja a kormánnyal és az MSZP-vel nyíltan lojális konföderáció a miniszterelnöktől, hogy tegye világossá: meddig tartanak a megszorítások, és az áldozatvállalásnak mi lesz a hozadéka. Ismeretes: Gyurcsány Ferenc a választások előtt tízpontos egyezséget kötött a konföderációval, amelyben egyebek mellett a minimálbér adómentességének megőrzését, a munkavállalók kiszolgáltatottságának csökkentését, a bérek uniós felzárkóztatását, a foglalkoztatottság növelését vállalata. A kormányfő tehát – az őszödi beszéd alapján tudatosan – éppen az ellenkezőjét ígérte az MSZOSZ-nek és az általa képviselteknek, mint amit az Új egyensúly névre keresztelt megszorítócsomag, illetve a konvergenciaprogram tartalmaz. Ezekben a munkanélküliség növekedésével, a foglalkoztatottság stagnálásával, reálbércsökkenéssel, a nyugdíjrendszer szabályainak szigorításával számol a kormány, az MSZOSZ mégsem mondta fel a Gyurcsánynyal kötött megállapodást. A Ligával vagy a Munkástanácsokkal ellentétben pedig lényegében nem emelete fel a hangját a megszorítások ellen sem.
Mindezek tükrében a szokásosnál is nagyobb tétje van annak, hogy a kongresszuson új elnököt választanak. Wittich Tamás – az MSZOSZ korábbi vezetőinek gyakorlatát folytatva – a választások után átigazolt a kormányzati oldalra, az Országos Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség főigazgatójává nevezték ki. A tagszervezetek három személyt jelöltek a megmérettetésre: a jelenlegi ügyvezető elnököt, Pataky Pétert, Sáling Józsefet, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnökét, valamint Karácsony Szilárdot, a Vasutasok Szakszervezetének alelnökét. Karácsony Szilárd úgy véli, a kongreszszus tétje, hogy a konföderáción belül többen vannak-e, akik a változást és megújulást akarják. Szerinte meg kell találni az MSZOSZ független önazonosságát, mert jelenleg a köztudatban a szakszervezeti konföderációt a szocialista párthoz kötik. „Vitathatatlan, hogy a miniszterelnökkel még az idei kampánykor kötött megállapodást felül kell vizsgálni és újra kell tárgyalni, mert azon úthengerként haladt át a konvergenciaprogram” – mondta Sáling József, aki szerint a szakszervezeti munkában fordulatnak kell bekövetkeznie. Pataky Péter arról beszélt, hogy a szövetségnek határozottabban kell kommunikálni: nem a konfliktusos ütközés, hanem csak a végsőkig való tárgyalás vezethet eredményre. Szerinte az érdekegyeztetésben az eredményes tárgyalásoknak nincs alternatívája, és csak ott tudják fenntartani a jóléti állam modelljét, ahol tisztességes szociális párbeszéd működik.
Azt, hogy az MSZOSZ-ben óriási szükség van a változásra, jól jelzi, hogy az elmúlt négy évben – tehát abban az időszakban, amikor a konföderáció által támogatott MSZP alakíthatott kormányt – mintegy ötvenezer fővel csökkent a taglétszám. Ha a közeljövőben nem lesz változás, akkor pár év alatt százezerre csökkenhet a tagok száma. Emellett fiatalításra is szükség lenne: a szövetség tagszervezeteiben a vezetők átlagéletkora 65 év.

Elképesztő: egy nap alatt 47 körözött személyt fogtak el a szabolcsi rendőrök