Mégis megbukik az iparűzési adó?

A kormány szerint nem, a felperesek tanácsadója szerint viszont lehet, hogy közösségi jogba ütközik a magyar iparűzési adó. Az eltérő véleményeket képviselő felek a napokban juttatták el észrevételeiket az Európai Bíróságnak. A határidő tegnap járt le.

Jelenleg két beadvány is vitatja az Európai Bíróságon (EB), hogy a magyar iparűzési adó (ipa) megfelel-e a közösségi direktíváknak, az ügy lezárása azonban legkorábban egy év múlva várható. Sokak szerint viszont a jogi fórum október elejei irapdöntése a magyar ügy főpróbájának tekinthető, márpedig az ipához hasonló olasz adóban az EB nem talált kivetnivalót. Lőcsei Tamás, a PricewaterhouseCoopers cégtársa szerint az olasz döntés után csökkent az esélye annak, hogy a magyar adót közösségi jogba ütközőnek ítélné a bíróság. Lapunknak hasonló véleményt fogalmazott meg Demetrovics Gergely, a KPMG szenior adómenedzsere is.
Megalapozott érvek szólnak amellett, hogy az ipa tiltott forgalmi típusú adó, így akár az EB is annak minősítheti, noha az eljárás kimenetelét felelősséggel senki nem jósolhatja meg – vélekedik ugyanakkor Oszkó Péter. A Deloitte adóosztályának vezető partnere szerint az ilyen adók kiszűrésére hivatott négy kritérium mindegyike megállja a helyét a magyar adó esetében: az vonatkozik minden gazdasági szereplőre, arányos az értékesítés során felszámított árral, az adó mértéke a termelés és az értékesítés valamennyi szakaszában kiszámítható, s az áthárítható lenne a végső fogyasztóra. Bár az ipánál ez utóbbi nem jogszabályi kötelezettség, a lehetőség adott, az adó mértéke kiszámolható, s ugyanilyen alapon minősített már korábban egy dán adónemet is tiltott forgalmi adónak az EB – érvelt Oszkó Péter, aki szerint a magyar állam eljárása – az ipa 2008 utáni fenntartása – nem nevezhető jóhiszemű joggyakorlásnak.
A közösségi jogi fórumnak a pénzügyi tárca is tegnap továbbította az ügyre vonatkozó észrevételeit, ám csak azt közölték: folyamatban lévő ügyről nem nyilatkoznak.