Megkezdődött a bérek csökkenése

Ugyan még kétarcúak a friss adatok, de már érzékelhető a fizetéseknél is a megszorítócsomag: megkezdődött a bérek csökkenése. A lapunknak nyilatkozó elemző növekvő munkanélküliségre, illetve 6–12 százalékkal kevesebb reálbérre számít jövőre.

Tegnap láttak napvilágot a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai, amelyek szerint a teljes munkaidőben alkalmazott munkavállalók havi nettó átlagkeresete a januári 124 253 forintról szeptemberre 103 231 forintra ereszkedett. Ezzel együtt az idén a január–szeptemberi időszakban a reálbérek összességében 4,8 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest – áll a KSH gyorsjelentésében. A bérnövekmény tartalmazza a költségvetési szférában januárban kifizetett úgynevezett tizenharmadik havi juttatást is. A szeptembertől érvényes, alkalmazottakat terhelő egészségbiztosítási és munkavállalói járulékemelés természetesen a havi nettó átlagkeresetet negatívan érintette. A nettó béremelkedés a megszorító intézkedések miatt – még a tizenharmadik havi bért is belekalkulálva – szeptemberben már csak négyszázalékos volt éves összehasonlításban.
A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma a nemzetgazdaságban január és szeptember között átlagosan 2,791 millió fő volt. Az év első kilenc hónapjában a költségvetési szférában 1,8 százalékkal dolgoztak kevesebben, mint egy évvel korábban, a versenyszférában pedig 0,5 százalékkal nőtt a létszám. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havonta bruttó 166 600 forintot, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 156 200 forintot kerestek, míg a költségvetési intézményeknél 192 600 forintot. A nemzetgazdasági átlagos nettó átlagkereset havonta 109 500 forint volt, ezen belül a fizikai dolgozóké 80 900 forint, a szellemi foglalkozásúaké pedig 142 300 forint.
Szeptember elsejétől emelkedtek a munkavállalókat terhelő járulékok, amit a bruttó bérből vonnak le, így a 2,5 százalékpontos járulékemelés körülbelül négy százalékkal csökkenti a nettó bért – közölte lapunkkal Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Ugyancsak e hónaptól magasabb sebességre kapcsolt az infláció növekedése, így a következő hónapokban már minimális reálbércsökkenés lehetséges, ami jövőre biztosan felgyorsul. A szakértő a közszférában 2007-ben 12 százalékos bércsökkenést valószínűsít, a versenyszférában pedig a munkaadótól függ, hogy a növekvő elvonásokból mennyit tud átvállalni. Mivel a vállalkozói terhek jelentősen növekednek, ráadásul szűkülő piaccal kell szembenézni, aligha várható jelentős béremelés. Ezért a versenyszférában az elemző összességében hatszázalékos reálbércsökkenésre számít.