Megkezdődött Huszein második pere

Folytatódott tegnap a Szaddám Huszein ellen népirtás vádjával indított per. A tárgyaláson megjelent a két nappal korábban egy másik perben halálra ítélt volt iraki diktátor is. A második ügyben azzal vádolja őt és hat társát a bíróság, hogy az iraki hatalom 1987–1988-ban hadműveletet indított az ország kurd lakossága ellen, és abban mintegy 180 ezer ember halálát okozta.

Kedden, a per 21. tárgyalási napján folytatták a tanúk meghallgatását. A védők ezúttal sem jelentek meg a tárgyalóteremben. Hetek óta bojkottálják a pert, tiltakozva az ellen, hogy szerintük a törvényszék működését politikai megfontolások befolyásolják. Szaddám Huszeint és társait háborús és emberiesség elleni bűntettekkel vádolják, Szaddám Huszeint és unokatestvérét, Haszan al-Madzsidot („Vegyi Alit”) ezenfelül népirtással is. A hét vádlott közül hármat halálbüntetéssel is sújthatnak. Szaddám Huszein a tárgyaláson öltönyben, de nyakkendő nélkül jelent meg, gyakran mosolygott, de csöndben ült, és fesztelennek tűnt. A tanúk meghallgatása után szót kapott, és nyugodt hangon elmondta, hogy szerinte egyik tanúvallomás sem volt terhelő a vádlottakra. Egy másik felszólalásában megbékélésre hívta fel az irakiakat: kurdokat és arabokat. A tárgyalást a délutáni órákban elnapolták mára.
Az exelnök halálos ítéletét mélységesen elítéli elsősorban a Bász párt, a korábbi állampárt, amely egyes hírek szerint akár a hatalomban is szerepet vállalhat a közeljövőben. A Bász vezetősége üzenetében azt írta: ha Szaddám Huszeint kivégzik, a párt „minden eszközt igénybe véve lerombolja az Egyesült Államok hűbéresei nagykövetségi és titkosszolgálati épületeit a zöld zónában”. A zöld zóna az amerikai és a brit nagykövetség mellett az iraki kormányhivatalok körzete is egyben. „Amerika és szövetségese, Irán olyan bombát robbantott fel, amelynek minden összeesküvő és lakáj Irakon belül és azon kívül érezni fogja a szilánkjait” – szögezik le a közleményben, majd felhívják a figyelmet arra, hogy az ítélethozatal egybeesik az amerikai kongresszusi választásokkal, és az „a republikánusok érdekeit szolgálja”.
Mint arról már beszámoltunk, az Egyesült Államok örömét fejezte ki: George Bush elnök a „fiatal iraki demokrácia és az alkotmányos rend nagy győzelmének” nevezte a halálbüntetést. Vele ellentétben a végső büntetés ellen foglalt állást az Európai Unió összes tagállama, kivéve Tony Blair brit miniszterelnököt. Ő nem foglalt állást konkrétan a kérdésben, csak annyit szögezett le, hogy országa „általában” ellenzi a halálbüntetést, ugyanakkor nem volt hajlandó elítélni a mostani bírósági döntést. Washington legszorosabb szövetségese, az Egyesült Királyság így szembement az uniós huszonötök véleményével, amely sok megfigyelő szerint főképp azért meglepő, mert az EU-tagság egyik feltétele a halálbüntetés eltörlése.