Megszűnt az ÁNTSZ ingyenfürdője

Több ezer hajléktalan és nehéz sorsú ember maradt tisztálkodási lehetőség nélkül, miután a Gyáli úton megszűnt Budapest utolsó közfürdője. Az ÁNTSZ éveken át saját költségén, ingyen végezte a fertőtlenítést, de mostanra elfogyott a pénzük. A kényszerű döntés miatt a fedél nélkülieket fogadó menhelyeken megnőhet a fertőzésveszély, és így csökken az esélye annak, hogy az elesettek munkát találjanak.

Éveken át saját költségén fürdette és fertőtlenítette a fővárosi tisztiorvosi szolgálat a hajléktalanokat, de idén novembertől kénytelenek voltak megszüntetni ezt a szolgáltatást. Az ok: elfogyott a pénzük, három éve egyetlen fillért sem kaptak rá a fővárosi önkormányzattól.
Másfél évtizede a fővárosi ÁNTSZ önként vállalta, hogy elvégzi a hajléktalanok fertőtlenítő fürdetését, cserébe azonban évek óta semmiféle ellentételezést nem kapott. Mostanra a sorozatos elbocsátások dacára is elfogyott a pénzük, és úgy döntöttek: ezentúl nem látnak el olyan feladatot, amelyre jogszabály nem kötelezi őket – tájékoztatta lapunkat Balatoni Mihály, a fővárosi tisztiorvosi szolgálat vezetője. Elmondta: a 18/1998-as népjóléti rendeletnek megfelelően továbbra is kezelik azokat, akik ektoparazitákkal, tetűvel, rühvel fertőződtek. De az utóbbi időben évi 70-80 ezer alkalommal érkeznek olyanok hozzájuk, akik csupán tisztálkodni akartak, vagy a helyszínen működő háziorvosi ellátást vették igénybe. November elsejétől ez utóbbi is megszűnt, ez azonban valamiképp még pótolható – véli a szolgálatvezető. Nagyobb gondot jelent szerinte viszont az, hogy a menedékhelyeken a fertőtlenítést nem, vagy csak igen nagy nehézségek árán lehet elvégezni. A fedél nélküliek közül sok az olyan, például kihűlt vagy keringési zavarokkal küszködő beteg, aki a meleg víztől rosszul lehet, ezért szakember felügyelete nélkül nem állhat a zuhany alá.
Az elmúlt években az ektoparazita-mentesített hajléktalanok fertőtlenítési igazolást kaptak, ami biztonságot nyújtott a szálláshelyek többi lakójának. A szakember hozzáfűzte: továbbra is elvégeznék évi 70-80 ezer ember fertőtlenítő fürdetését, és működtetnék az orvosi rendelőt, ha valaki felvállalná ennek 14 millió forintos költségét.
A hajléktalanok ellátása elsősorban önkormányzati feladat, mégis főként civil szervezetek végzik. Pelle József, a Budapesti Módszertani Szociális Központ igazgatója szerint a közfürdő megszűnésével azok a hajléktalanok, akik nem szállókon, hanem az utcán, erdei kalyibákban, romok között húzzák meg magukat, elesnek az egyetlen lehetőségtől, hogy ingyen, meleg vízben megfürödhessenek. Pedig erre a legtöbbjük igényt tart, nem beszélve arról, hogy koszosan, rendezetlenül esélyük sincs arra, hogy bármiféle munkát találjanak.
Másrészt ilyen körülmények között nagyobb az esélye annak, hogy eltetvesednek, elrühösödnek a szállók. Ami egy száz férőhelyes menedékhelyen azt jelenti, hogy száz adag ágyneműt, száz matracot, a törülközőket, ruhát bérelt járművekre kell kipakolni és az ÁNTSZ-hez kell szállítani, ahol magas nyomású gőzzel fertőtlenítik. Megeshet, hogy emiatt a szállókat akár napokra be kell zárniuk. A maguk erejéből mindenütt megpróbálják megelőzni a fertőzéseket és minél több embernek fürdési lehetőséget biztosítani, de a hajléktalanokat fogadó menedékhelyeken nincs akkora kapacitás, hogy mindannyiukat elláthassák – fűzte hozzá a szakember.

Járványt okozhat a ruhatetű. A rühcsípés erősen viszket, és ha koszos kézzel elkaparják, súlyosan elfertőződhet. A lapos-, fej- és ruhatetű közül az utóbbi okozta kiütéses tífusz a legveszélyesebb járványügyi szempontból: a második világháború idején százezreket betegített meg és legyengült emberek tízezreinek az életét oltotta ki.