Működik a Mónika-módszer

Bár a polgári oldal elsöprő győzelmet aratott az önkormányzati választáson, a regionális fejlesztési tanácsokban mindenütt garantált a kormányoldal többsége. A törvény szerint ugyanis az uniós forrásokról is döntő testületek tagjainak többségét a kabinet delegálja.

2006. 11. 11. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A legkisebb létszámú regionális fejlesztési tanácsoknak 19, a legnagyobbnak 21 tagjuk van. Létszámtól függetlenül megállapítható, hogy hiába győzött az ellenzék az október elsejei önkormányzati választáson, mind a hét regionális fejlesztési tanácsban a kormánypárti tagok vannak többségben.
A területfejlesztési törvény pontosan meghatározza, hogy kik alkotják a regionális fejlesztési tanácsokat. A testület tagjai közé tartoznak a tanács illetékességi területén működő megyei területfejlesztési tanácsok elnökei (akik minden esetben az adott megye közgyűlésének elnökei). A regionális fejlesztési tanácsok tagjai még a testület illetékességi területén működő megyei jogú városok polgármesterei (ez három–öt fő, kivétel a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács, itt egy fő). A testületekbe három tagot, megyénként egyet delegálnak az érintett többcélú kistérségi társulások, illetve kistérségi fejlesztési tanácsok.
*
A regionális fejlesztési tanács tagja még a területileg illetékes regionális idegenforgalmi bizottság elnöke. További kilenc tagot, az illetékes minisztériumok képviselőit a kormány delegálja a testületekbe. Ez általánosságban minden regionális fejlesztési tanácsra igaz, de a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács tekintetében még az adott testület tagja a kormány kinevezett képviselője, a főpolgármester vagy képviselője, a fővárosi kerületi önkormányzatok egy képviselője, valamint a régió többcélú kistérségi társulásainak, illetve kistérségi fejlesztési tanácsainak további legfeljebb két képviselője.
A delegálási gyakorlatból megállapítható, hogy a kistérségi küldöttek irányultságától függetlenül minden regionális fejlesztési tanácsban a kormányoldal van többségben. Ennek oka, hogy a tíz kormányküldött (a regionális idegenforgalmi bizottság elnöke, valamint a kilenc tárcák által delegált tag) mellett minden statisztikai régióban van legalább egy megyei jogú város, amelynek baloldali polgármestere van. Ez alól kivétel a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács, mert ennek területén csak egy megyei jogú város van (Érd), ráadásul annak is ellenzéki a vezetése, itt viszont a főpolgármester, illetve annak képviselője biztosítja a kormánypárti többséget. Ugyanakkor Budapesten a kerületek nemcsak a régiós testületbe delegálhatnak egy képviselőt, hanem a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanácsba is összesen hármat. Mint arról beszámoltunk, egy hete a huszonhárom kerületben többségben lévő MSZP-s, illetve SZDSZ-es polgármester kizárólag koalíciós politikust volt hajlandó megszavazni a négy posztra. Így az október elsejei önkormányzati választáson a városrészek egyharmadában győztes jobboldali polgármesterek közül senki nem vehet részt a részben az uniós pénzek elosztásáról is határozó fejlesztési tanácsok munkájában, ráadásul – a korábbi területi elv felrúgásával – Buda is képviselet nélkül maradt.
Októberben az MSZP választmányának üléséről kiszivárgott Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter beszéde, amelyben kijelentette: hiába győzött országosan a Fidesz, „nem ők fogják osztani” az uniós pénzeket, mert „erős pozíciókat” biztosítanak a szocialistáknak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.