A legkisebb létszámú regionális fejlesztési tanácsoknak 19, a legnagyobbnak 21 tagjuk van. Létszámtól függetlenül megállapítható, hogy hiába győzött az ellenzék az október elsejei önkormányzati választáson, mind a hét regionális fejlesztési tanácsban a kormánypárti tagok vannak többségben.
A területfejlesztési törvény pontosan meghatározza, hogy kik alkotják a regionális fejlesztési tanácsokat. A testület tagjai közé tartoznak a tanács illetékességi területén működő megyei területfejlesztési tanácsok elnökei (akik minden esetben az adott megye közgyűlésének elnökei). A regionális fejlesztési tanácsok tagjai még a testület illetékességi területén működő megyei jogú városok polgármesterei (ez három–öt fő, kivétel a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács, itt egy fő). A testületekbe három tagot, megyénként egyet delegálnak az érintett többcélú kistérségi társulások, illetve kistérségi fejlesztési tanácsok.
*
A regionális fejlesztési tanács tagja még a területileg illetékes regionális idegenforgalmi bizottság elnöke. További kilenc tagot, az illetékes minisztériumok képviselőit a kormány delegálja a testületekbe. Ez általánosságban minden regionális fejlesztési tanácsra igaz, de a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács tekintetében még az adott testület tagja a kormány kinevezett képviselője, a főpolgármester vagy képviselője, a fővárosi kerületi önkormányzatok egy képviselője, valamint a régió többcélú kistérségi társulásainak, illetve kistérségi fejlesztési tanácsainak további legfeljebb két képviselője.
A delegálási gyakorlatból megállapítható, hogy a kistérségi küldöttek irányultságától függetlenül minden regionális fejlesztési tanácsban a kormányoldal van többségben. Ennek oka, hogy a tíz kormányküldött (a regionális idegenforgalmi bizottság elnöke, valamint a kilenc tárcák által delegált tag) mellett minden statisztikai régióban van legalább egy megyei jogú város, amelynek baloldali polgármestere van. Ez alól kivétel a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács, mert ennek területén csak egy megyei jogú város van (Érd), ráadásul annak is ellenzéki a vezetése, itt viszont a főpolgármester, illetve annak képviselője biztosítja a kormánypárti többséget. Ugyanakkor Budapesten a kerületek nemcsak a régiós testületbe delegálhatnak egy képviselőt, hanem a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanácsba is összesen hármat. Mint arról beszámoltunk, egy hete a huszonhárom kerületben többségben lévő MSZP-s, illetve SZDSZ-es polgármester kizárólag koalíciós politikust volt hajlandó megszavazni a négy posztra. Így az október elsejei önkormányzati választáson a városrészek egyharmadában győztes jobboldali polgármesterek közül senki nem vehet részt a részben az uniós pénzek elosztásáról is határozó fejlesztési tanácsok munkájában, ráadásul – a korábbi területi elv felrúgásával – Buda is képviselet nélkül maradt.
Októberben az MSZP választmányának üléséről kiszivárgott Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter beszéde, amelyben kijelentette: hiába győzött országosan a Fidesz, „nem ők fogják osztani” az uniós pénzeket, mert „erős pozíciókat” biztosítanak a szocialistáknak.
origo.hu
Új KRESZ Magyarországon: ezek a változások mindenkit érintenek
