Nyomoznak Gergényi-ügyben

A budapesti főkapitány semmiképp sem küldhette volna azonosító jelvény nélkül az utcára a rendőröket október 23-án – a rendőrségi törvényből ez egyértelmű. Vitatott viszont a parancsnoki felelősség. Még tisztázatlan, hogy a főkapitány elkövethette-e a hivatali viszszaélés bűntettét. Az ügyészség emiatt jelenleg nem nyomoz, megindította viszont a büntetőeljárást bántalmazás hivatalos eljárásban vétségéért.

A Gergényi Péter ellen benyújtott feljelentés alapján a Fővárosi Nyomozó Ügyészség tegnap elrendelte a büntetőeljárást ismeretlen tettes ellen – közölte lapunkkal Morvai Attila szóvivő. A feljelentők álláspontja szerint Gergényi felbujtóként követte el a bántalmazás hivatalos eljárásban vétségét, hiszen olyan parancsot adott, amelynek révén a rendőrök ütlegelték a tüntetőket. Az október 23-i békés demonstráció után a Deák téren számos hasonló jogsértés történt – állítják a panaszosok.
Mint megtudtuk, tegnap délutánig több mint negyven beadványt regisztráltak, a vádhatóság 28 ügyben már elrendelte a nyomozást bántalmazás és hivatali visszaélés címén.
Ugyanakkor továbbra is tisztázatlan: milyen felelősséget visel az országos, illetve a budapesti főkapitány az október 23-i események talán legsúlyosabb szabályszegéséért. Ez abban nyilvánult meg, hogy a rendőröket azonosító jelvény nélkül küldték ki tömegoszlatásra. A rendőrségi törvény kötelezővé teszi a szolgálati jelvény viselését – az állampolgár másként nem tudhatja, valóban hatósági személlyel áll-e szemben. Számos bűnügy tanúsítja, csalók rendőrként lépnek fel, például „megbírságolják” az autósokat.
Szeptember 27-én kiadott utasításában Bene László országos főkapitány október 1-jétől mindenféle rendőrségi ruházaton kötelezővé tette az azonosító viselését. Megjegyzésként azonban az utasítás tartalmazza, hogy a szolgálati elöljáró a gyakorlóruhát viselők számára ez alól egyes szolgálati teendő ellátásának idejére felmentést adhat. Bene László hivatala ezt később úgy magyarázta: a felmentés csak a laktanyai és a gyakorlótéri elfoglaltság közepette lehet érvényes.
*
Kúszás gyakorlása közben például oktalanság lenne kötelezővé tenni az azonosítást. Gergényi Péter viszont úgy tekintette, hogy az azonosító akkor is mellőzhető, ha közterületen, állampolgárokkal szemben lép fel a rendőr. Vagyis: a hatósági személyt bármikor az anonimitás jótékony leple fedheti.
Szerettük volna megtudni: nem gondolta-e a budapesti főkapitány, hogy meg kellett volna tagadnia az utasítás teljesítését, hiszen most esetleg a hivatali visszaélés elkövetése is felvethető vele szemben. A BRFK szóvivői irodája azt válaszolta, hogy az ügyben az országos főkapitány jogértelmezése a mértékadó. Ebből az a következtetés vonható le, hogy Gergényi jogellenesen vezényelte ki azonosító nélkül a közterületre a tömegoszlató csapaterőt. Annak eldöntése, hogy ez hivatali visszaélés volt-e a részéről, vagy sem, a későbbiekben valószínűleg az ügyészségre vár.
Az ellentmondó jogértelmezések kapcsán lapunknak Szikinger István alkotmányjogász azt mondta: az állampolgárnak az a fontos, hogy a rendőrség fellépése szabályszerű legyen. Hozzátette: a jogsértő utasítást a törvény értelmében az alárendeltnek végre kell hajtania, kivéve, ha ezzel bűncselekményt valósítana meg.
Az ORFK szóvivői irodája lapunknak úgy válaszolt: képtelenség az a felvetés, amely az ügy kapcsán gyakorta hallható a városban, vagyis hogy október 23-án őrző-védő vállalkozások civil munkatársai is részt vettek a tömegoszlatásban. „Nincs a rendőrségnek annyi ruhája, hogy másokat is beöltöztessen” – hangzott az elsődleges ellenérv. Emellett egy ilyen megoldás beláthatatlan következményekhez vezetne, például sérülések kapcsán – kaptuk a tájékoztatást. Megerősítették: intézkedtek az országos főkapitány utasításának kiegészítéséről. A rendelkezés most már egyértelmű: az azonosító kötelező, s az négy számjegyből és két betűből áll.