A WHO jelentése szerint a világ húsz legszennyezettebb városa közül 16 Kínában található. A szén és kőolaj elégetésével hatalmas mennyiségű szén-dioxid és korom kerül a levegőbe, a vegyi üzemek kén-dioxidot és más veszélyes anyagokat bocsátanak ki. Savas esők esnek a kontinensnyi ország területének több mint harminc százalékán. Valamennyi jelentősebb kínai folyón észlelhető az egyre növekvő szennyezettség. A városi vizek kilencven százaléka súlyosan szennyezett, fertőtlenítés nélkül nem alkalmas emberi fogyasztásra. Vezető halálokká váltak a levegő- és vízszennyezettségből eredő betegségek. A pekingi városi tanács, hogy visszaszorítsa a főváros levegőszennyezését, elrendelte a tömegközlekedés járműveinek átalakítását gázüzeművé. (Jelenleg a világon itt van a legtöbb gázüzemű busz forgalomban, közel 1700 darab.)
Kelet-Ázsiában – Japánt kivéve – Kína a teljes energiafelhasználásból 53 százalékkal részesül. 2001-ben a világ energiafelhasználásának 9,8 százaléka esett Kínára, a jelenlegi tendenciák alapján 2025-re ez 14 százalék fölé emelkedik. Bár a lakossági felhasználás is jelentősen nőtt, de eltörpül az ipar igényei mellett.
Kína az Egyesült Államok mögött a második legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó a világon. A Budapest Analyses elemzőközpont értékelése szerint a jelenlegi 12,7 százalékos részaránya 2025-re eléri a 18 százalékot. A közlekedési infrastruktúra legnagyobb befektetője maga a kormányzat. A közlekedésből származó kibocsátás csökkentésére hozott intézkedések eddig nem bizonyultak elegendőnek. A gépkocsik száma drasztikusan nő, és a szállítási ipar is évente 7 százalékkal bővül. Ez a hatalmas növekedés nem jár együtt műszaki fejlesztésekkel, nem javul az üzemanyag-felhasználás hatékonysága, ebből következően jelentősen nő a közlekedés szén-dioxid-kibocsátása.
Alacsony maradt Kínában az energiafelhasználás intenzitása is. Ennek legfontosabb bizonyítéka, hogy az energiafelhasználás jóval nagyobb mértékben nőtt, mint azt a népesség és a gazdaság növekedése indokolná.
Kína nem csatlakozott a kiotói egyezményhez, vagyis nem egyezett bele a szén-dioxid-kibocsátás kötelező fokozatos csökkentésébe. Noha energiafelhasználásban és szén-dioxid-kibocsátásban Kína az Egyesült Államok mögött a második a világon, az egy főre jutó mennyiség még mindig alacsonyabb a világátlagnál, a nagy népességszámnak köszönhetően. A kormányzat igyekszik csökkenteni az energiaigényes termékek hazai előállítását, helyette inkább ezek importját bátorítja. A megújuló energiaforrások növelésére és a környezetszennyezés csökkentésére az ENSZ és az Amerikai Egyesült Államok segítségével hosszú távú energiastratégiát dolgoznak ki. A megújuló energiaforrások közül a vízenergia lesz a legjelentősebb a következő évtizedekben. Hatalmas vízi erőműveket és gátakat építenek, főleg a Jangcén, a rendszeres pusztító árvizek elleni védekezésképpen is. Ám a helyzet paradoxona, hogy már maguk az építkezések, az óriási tájátalakítás is valódi környezeti katasztrófát okoz. Kína nukleáris alapú energiatermelése jelenleg nem jelentős, az egy százalékot sem éri el az ország energiatermelésében. A tervek szerint 2025-re négy százalék körül lesz.
Rendkívül sok tényező befolyásolja a jövő energiagazdálkodását és a környezet állapotát, többek között a népesség, a gazdaság növekedése, az ipari szerkezet átalakítása, a technológiai korszerűsödés és az energiaforrások felhasználásának változása. Kína ma az intenzív iparosodás fázisában lévő, fejlődő ország. A gazdaság bővülése, a népesség növekedése, a magasabb fogyasztói színvonalra való törekvés a jobb hatásfokú energiafelhasználás ellenére is növelni fogja a felhasznált energia mennyiségét, és minden jel szerint fokozni fogja a környezetszennyezés mértékét. A környezetvédelmi politika megalkotására és annak szabályozására 1998-ban létrehozták az állami környezetvédelmi hivatalt. Ám a kormányzat erőfeszítései ellenére a szennyezés mértéke magas maradt. A kínai kormány a 2002-ben elfogadott, a tisztább energia-előállításra vonatkozó törvény segítségével akarja visszaszorítani a tíz legnagyobb kínai város már-már elviselhetetlen környezetszennyezését. Kína legfőbb prioritása a XXI. század elején a környezetpusztítást nem okozó technológia fejlesztése.
A környezetért való aggódás, a környezetvédelem immár a kínai társadalom számára is egyre fontosabbá válik. Ami korábban elképzelhetetlen lett volna, tiltakozásokat, tüntetéseket szerveznek egy-egy különösen veszélyes beruházás ellen. 2005. december 6-án húsz embert lőtt le a rendőrség egy erőmű építése elleni tiltakozó megmozduláson Kuantung tartományban. Mindent összevéve Kínában a rövid távú előnyök egyelőre fontosabbaknak tűnnek, mint a távolabbi környezeti katasztrófa elkerülése. Holott a jelenlegi tendenciák hosszabb időtávon Kína számára könnyen végződhetnek negatív szaldóval, vagyis a környezetkárosítás miatt többet kell „fizetnie” a gazdasági növekedésért, mint amennyi „haszna” származik belőle.
origo.hu
Megható üzenetet küldött édesanyja Kapu Tibornak
