Nem ágazatonként, helyi szinteken, hanem eddig először egységesen, összehangoltan, országos szinten készek sztrájkot hirdetni a közszféra szakszervezetei, amennyiben nem vezetnek eredményre a kormánnyal folytatott a bérekről, illetve a közszolgálati jogviszonyokról szóló tárgyalások – jelentették be a SZEF, az ÉSZT, a Liga és az MSZOSZ alkotta Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság tagjai. Az érdekvédők visszautasítják, hogy a kormány és egyes gazdasági szereplők a közszférában 2002-ben végrehajtott átlagosan ötvenszázalékos béremelést állítsák be az ország minden bajának okozójaként, és hogy erre hivatkozva, most a bérek visszafogásának szükségességéről beszélnek. A béremelést kárpótlásként, nem pedig előlegként kaptuk – hangzott el utalva a közszféra korábbi bérhelyzetére, miszerint a 2002-ben ötvenezer forintra emelt minimálbér például a szociális ágazat felének jelentett önmagában béremelést. Az elmúlt évek negatív folyamatai alapján ráadásul a béremelés mára mínusz öt százalékon áll, és amennyiben a kormány elképzelései szerint történnek a dolgok, a közszféra negyvenszázalékos reálbérveszteséget szenvedhet el 2009-ig – mutattak rá az érdekvédők. Ismert, a sztrájkbizottság azután alakult meg, hogy a kormány nem tett új ajánlatot a bruttó nullaszázalékos, azaz tízszázalékos reálbércsökkenést jelentő javaslatához képest. Az érdekvédők értelmezhetetlennek tartják, hogy az alkotmányos kötelezettségből fakadó, állami feladatokat ellátó, mintegy nyolcszázezer fős közszférában jövőre ne legyen béremelés. Kifogásolják a közszolgálati jogviszonyok lerontását, valamint azt a kormányzati propagandát, miszerint a szféra munkavállalói nem dolgoznak, csak henyélnek.
– Nem megyünk bele, hogy mindenféle ígérvények alapján hosszú hónapokig húzódjanak el a tárgyalások, rövid időn belül kell lépni – hangzott el azzal kapcsolatban, hogy a kormány csak december 5-re tűzte ki az első tárgyalási fordulót. Az érdekvédők hangsúlyozták, míg kialakult a milliárdosok szűk körű klubja, addig mára a középréteg is kezd lecsúszni, lassan dél-amerikai szintre süllyed az ország, külföldről kell hozni orvosokat, egyetemi oktatókat, mert a magyar szakemberek elhagyják az országot. A versenyszféra konföderációi támogatásukról biztosították a közszolgálati sztrájkbizottságot.
Döntés a végkielégítésről. Az Alkotmánybíróság megsemmisítette egy idén nyári kormányrendelet azon részét, amely befizetésre kötelezte azokat a költségvetési szerveket, amelyek más állami szervtől végkielégítéssel elbocsátott alkalmazottat vesznek fel, a munkaviszonya megszűntét követő egy éven belül. A határozat megállapítja, hogy nincs törvénybe foglalt olyan szabály, amely tiltaná a végkielégítéssel elbocsátott munkavállaló költségvetési szervnél való elhelyezkedését.
origo.hu
Szentkirályi Alexandra: Budapest vezetése politikai terrorizmust követ el
