„Megkönnyebbülten ugráltunk ki a marhavagonból… Mint a megfélemlített jószág, úgy bolyongtunk a sínek között. A fegyelem őreinek mindez nemigen tetszett, és ránk mordulva kijelölték a helyeket, ahol egy-egy családnak várnia kellett… Mi jobb híján helyet foglaltunk a bugyrok tetején, és bármilyen hihetetlennek tűnik, ismét olyan érzés kerített a hatalmába, mintha azon a napon másodszor nyertük volna meg a főnyereményt. Először annak örültünk, hogy csak minket telepítenek ki, az Elluska mentesült. Most meg az töltött el boldogsággal, hogy Magyarországon maradtunk, és a kevéske holmink tetején úgy trónoltunk, mint a kakas a szemétdombján.” Bizonyára sokan átéltek hasonló perceket az idősebb nemzedékhez tartozók közül. A fiatalabbaknak azonban – szerencsére – már meg kell magyarázni, mit jelentenek ezek a szavak: „osztályidegen” és „kitelepítés”. Hallanak róla történelemórákon, és hallhatnak róla otthon a nagy- és dédszülőktől, ha olyan szerencsések, hogy még hallgathatják őket. Az egyik nagymama, Sitkéry Ottília úgy döntött, le is írja mindazt, amit családjának az ötvenes években kellett átélnie. A „privát Magyarország” amolyan személyes tanúságtételeként, dokumentumként, hogy unokái is megértsék, felfogják, milyen lehetett, amikor vétlen emberek ezrei érezték úgy, örvény kapta el és húzza le őket a meder mélyére. Bizonyára mementónak is szánta művét. (Kár, hogy a szövegben sok a betűhiba, s jó néhány mondat torzóként maradt – föltehetően a húzások miatt.)
A történet lejegyzője az első világháború végétől kezdve kíséri figyelemmel a katonatiszt apa és a nagypolgári családból származó mama különös fordulatokkal teli életét, a nehezen megteremtett családi rend fölfordulását s a kitelepítés viszontagságait. A gördülékenyen megírt, olykor finom humorral fűszerezett elbeszélésből az is kiderül: az akaraterő, az élni akarás és a szolidaritás sok mindenen átsegítette akkor az embereket a tömérdek megpróbáltatás közepette. Legalábbis a gyerekeket és a kamaszokat, akiknek a sorsa „bukdácsolásokkal, örömmel és bánattal, de valahogy elrendeződött”. Szüleik nemzedékéből azonban sokan soha többé nem tudtak „szárazföldre kerülni”.
(Sitkéry Ottília: Örvényben. Filosz Kiadó, Budapest, 2005. Ára: 1950 forint)

Kigyulladt egy autó a Kőröshegyi völgyhídon