Átlátható, ellenőrizhető és a pénzt hatékonyan felhasználó egészségügyre van szükség. Ezzel érvelt az egészségügyi ellátórendszerről szóló törvényjavaslat mellett Molnár Lajos egészségügyi miniszter tegnap a T. Házban. Az új ellátórendszer négy szintre épül. Az első a kiemelt kórházaké, ahol a súlyos, a speciális vagy a ritka betegségeket kezelik. A rutinműtéteket végző területi kórházak jelentik az ellátás második szintjét. Közölte: az aktív ágyak száma 60146-ról 43935-re csökken, míg a krónikus fekvőbeteg-ellátásban, a rehabilitációban és az ápolásban elérhető ágyak száma 19 979-ről 27 409-re nő. A területi egészségügyi központok vannak az ellátás harmadik szintjén, biztosítva a járóbeteg-szakellátást a betegek húsz kilométeres körzetében. A negyedik szint az alapellátás, vagyis a háziorvos. Molnár azt ígérte: ide fejlesztési lehetőségeket biztosítanak a diagnosztika, az informatika terén. Kijelentette: az átalakítás miatt nem kell attól tartani, hogy munka nélkül maradnak orvosok, nővérek.
Schvarcz Tibor (MSZP) elismerte: a kiemelt kórházak kijelölése kapcsán „még dolgozni kell azon”, hogy ötven kilométeres körben valóban elérhetők legyenek az intézmények. Bejelentette: az MSZP módosító javaslatot nyújt be, hogy a kistelepüléseken lévő kórházakban meghagyják a belgyógyászati ellátást. Az ellenzék össztűz alá vette a javaslatot. A KDNP-s Szászfalvi László kijelentette: a törvényjavaslat hadüzenet a szegényeknek, míg a Fidesz szerint káoszhoz vezet, ha az indítványt változatlan formában fogadja el a T. Ház. Mikola István (Fidesz) szerint az előterjesztés nélkülözi a népegészségügyi megalapozottságot, nincs köze a demográfiai adatokhoz, és nem veszi figyelembe a regionálisan eltérő szociális helyzetet. Kifogásolta még, hogy a javaslat teret enged az ingatlanspekulációnak és megszünteti a szabad orvosválasztást.
origo.hu
Orbán Viktornak kellett helyre tennie Zelenszkijt
