Macron cenzúrát vezetne be

Miközben a brüsszeli és a nyugat-európai elit rendszeresen a sajtószabadságért aggódik Közép-Európában, Franciaországban éppen egy olyan rendszer kiépítése zajlik, amely alapjaiban fenyegetheti a szabad véleménynyilvánítást. Emmanuel Macron francia elnök ugyanis felmelegítette azt a tervét, amely különbséget tenne a hatalom által „megbízhatónak” ítélt médiumok és a „problémás” források között. Bár a hivatalos indoklás a dezinformáció elleni küzdelem, egyre több jel utal arra, hogy Párizsban a politikai kontroll kiterjesztése a cél az információáramlás felett.

2025. 12. 15. 17:36
Emmanuel Macron francia elnök Fotó: Anadolu via AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Úgy tűnik, a francia elnök elérkezettnek látja az időt, hogy rendet tegyen a média világában – legalábbis a saját elképzelései szerint. Emmanuel Macron Arrasban tett látogatása során ismét napirendre tűzte a médiumok „címkézésének” ötletét. A koncepció lényege, hogy egyfajta minőségi tanúsítványt, úgynevezett „bizalmi címkét” osztanának ki azoknak a sajtótermékeknek, amelyek megfelelnek bizonyos kritériumoknak – számol be róla az Entrevue francia híroldal.

Macron címkézné a sajtót
Macron címkézné a sajtót (Fotó: Hans Lucas via AFP)

A hivatalos narratíva szerint erre azért van szükség, hogy a polgárok eligazodjanak a modern információs zajban, és meg tudják különböztetni a hiteles híreket a dezinformációtól. A szép szavak mögött azonban a kritikusok szerint egy, az orwelli Gondolatrendőrséget idéző mechanizmus körvonalazódik, amely lehetővé tenné a hatalom számára, hogy indirekt módon befolyásolja a tartalmakat, és háttérbe szorítsa a neki nem tetsző hangokat.

Macron eltökélt szándéka, hogy „mindent megtegyen” a rendszer bevezetéséért. Bár az államfő sietett leszögezni, hogy nem az állam feladata lenne meghatározni, mi számít megbízható információnak, a gyakorlati megvalósítás tervei sokakban gyanakvást ébresztenek. Az elnök ugyanis azt hangsúlyozza, hogy a címkét „szakemberek” ítélnék oda, és példaként a Soros György-féle Open Society Foundations által közel egymillió dollárral (330 millió forinttal) finanszírozott Riporterek Határok Nélkül (RSF) nevű szervezet Journalism Trust Initiative (JTI) elnevezésű kezdeményezését említette.

Ha viszont egy nemzetközi NGO-ra vagy egy általa kidolgozott szabványra bízzák annak eldöntését, hogy ki számít „jó” újságírónak és ki terjeszt „gyanús” tartalmakat, azzal lényegében kiszervezik a cenzúrát egy elszámoltathatatlan, ideológiailag elfogult testülethez. A kritikusok joggal tartanak attól, hogy ez a mechanizmus a fősodratú, liberális narratívát kiszolgáló médiumokat részesíti majd előnyben, míg a nemzeti, konzervatív vagy rendszerkritikus orgánumokat a „megbízhatatlan” kategóriába sorolva marginalizálja.

Franciaország elnökének indoklása szerint a sajtó gazdasági modelljének válsága, a magánplatformok térnyerése és a mesterséges intelligencia megjelenése teszi szükségessé a beavatkozást. Különös aggodalomra ad okot, hogy Macron a Viginum nevű állami ügynökséget is említette, mint a digitális beavatkozás elleni küzdelem eszközét. Ez tovább erősíti azokat a félelmeket, miszerint a „megbízhatósági címke” valójában egy szűrőként funkcionálna: a hatalom által jóváhagyott információk zöld utat kapnának, a kellemetlen igazságok pedig fennakadnának a rostán.

A lépés időzítése sem véletlen. A következő választások közeledtével a politikai tét hatalmas. A kérdés az, hogy ki fogja eldönteni egy médium hitelességét? Egy valóban független testület, vagy a politikai hatalommal összefonódott szervezetek, amelyek célja az információs tér szabályozása? 

A tapasztalatok azt mutatják, hogy Nyugat-Európában a „dezinformáció elleni harc” gyakran a politikai ellenzék elhallgattatásának eufemisztikus megnevezése.

A tervezet máris heves vitákat váltott ki az újságírói közösségen belül is. Sokan úgy látják, hogy a „bizalmi címke” bevezetése az államilag irányított tájékoztatás előszobája. Ha a polgárokat csak a „megbízhatónak” bélyegzett tartalmak felé terelik, azzal sérül a sajtószabadság és a véleménypluralizmus, hiszen az olvasókat megfosztják attól a joguktól, hogy maguk dönthessék el, kinek hisznek.

Emmanuel Macron tervei tehát nem a sajtó megmentését, hanem sokkal inkább annak ellenőrzését szolgálhatják egy olyan időszakban, amikor a liberális elit egyre kevésbé képes kontrollálni a közbeszédet.

Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök (Fotó: Anadolu via AFP)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.