Úgynevezett módszertani és taktikai kiscsoportos kiképzést tartottak november 4. előtt a rendőröknek, ami főként a Rendőrségi Biztonsági Szolgálat tagjait érintette, és többek között ennek köszönhető, hogy békésen zajlottak a gyásznapon tartott demonstrációk – közölte lapunkkal Garamvölgyi László, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője. Az új taktika lényege leegyszerűsítve az lehet, hogy utasították a civil és az egyenruhás rendőröket, indokolatlanul ne avatkozzanak be a tüntetésekbe, még akkor sem, ha az bejelentetlen helyszínen zajlik.
A szóvivő szerint a november 4-i helyzet annyiban különbözött az október 23-itól, hogy számos demonstráció volt bejelentve a fővárosban, a Rákóczi úton „hangoskodók” pedig a Vörösmarty téri rendezvényhez csatlakoztak. A gyülekezési törvény alapján azonban ha a szervezők nem ellenzik, hogy a demonstrációjukhoz kapcsolódjanak más csoportok, akkor ezt csak indokolt esetben lehet megakadályozni.
Az október 23-i Fidesz-rendezvény esetében viszont „kényszerhelyzet” állt elő, hiszen a tüntetők egy rendőrsorfallal találták szemben magukat, mert az Alkotmány utcában már áttörték a kordont, vagyis támadólag léptek fel. Ebben a helyzetben a rendőrségnek lépni kellett, november 4-én azonban nem követtek el még csak garázdaságot sem a tüntetők – mondta el a szóvivő.
Garamvölgyi László arra a kérdésünkre azonban nem válaszolt, hogy a Fidesz ellenezte-e bármilyen csoport csatlakozását a nagygyűlésükhöz, ki egyeztetett erről a párt képviselőivel, és valójában miből állt a rendőrség új taktikája.
*
Amikor felhívtuk a figyelmét arra, hogy állítása szerint szeptember 17. és november 5. között összesen 27 730 rendőr vett részt a biztosítási intézkedésekben, miközben a megyéknél és a Rebisznél összesen közel négyezer rendőrt képeztek ki arra, hogy csapaterőben rendfenntartásban vegyen részt, azt javasolta, hogy forduljunk Dobozi Józsefhez, a Rebisz parancsnokához, ha a pontos számadatokra vagyunk kíváncsiak. A szóvivő a parancsnok megkeresését javasolta akkor is, amikor arról érdeklődtünk, hogy a rendőrök nagy többsége miért nem viselt azonosítót november 4-én sem, miközben erre törvény kötelezi az eljáró hatósági személyeket.
Dobozi József, a Rebisz parancsnoka azonban megkeresésünkre kijelentette: a tüntetések ügyében csak az ORFK nyilatkozhat, de ha írásban elküldjük a kérdéseinket, azokat továbbítja majd. A kérdéseket elküldtük, de lapzártánkig azokra nem érkezett válasz.
Fontos kérdés lehet az is, hogy Szilvásy György titkosszolgálatokat felügyelő kancelláriaminiszter november 4. előtt mire alapozta azt a nyilatkozatát, miszerint rendbontásokra lehet számítani a gyásznapon, és mit tett a titkosszolgálat ennek megakadályozására. Vajda Péter, a nemzetbiztonsági szolgálatok szóvivője erről azt közölte lapunkkal: utólag visszatekintve beteljesedett, hogy voltak, akik szerettek volna ráépülni tömegrendezvényekre, és az is, hogy ehhez nem voltak elegen. A november 4-i megemlékezéseket azért sem tudták megzavarni, mert a legális demonstrációk szervezői nem engedték, hogy „a provokátorok a menetük soraiban szivárogjanak”. Ehhez hozzájárult az is, hogy a rendőrség kiválóan együttműködött a nemzetbiztonsági szolgálatokkal – tette hozzá a szóvivő.
origo.hu
Orbán Viktor: Három év alatt közel 40 százalékos minimálbér-emelés
