Pinceszinten a lakáspiac

Erőteljes lakáspiaci visszaesésről számolt be tegnapi gyorsjelentésében a Központi Statisztikai Hivatal. Az idei harmadik negyedévben egyaránt 19 százalékkal csökkent a használatbavételi engedélyek és az új lakásra kiadott lakásépítési engedélyek aránya. A lakáspiaci lejtmenet főként a kormány elmúlt években hozott döntései s ezen belül a lakáshitel-kondíciók szigorítása miatt következett be.

Dénes Zoltán
2006. 11. 04. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Folytatódott a lakáspiac visszaesése a harmadik negyedévben – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal tegnap közzétett gyorsjelentéséből. Szeptember végéig csaknem 19 ezer felépített lakás kapott használatbavételi engedélyt, s 31 ezer új lakásra adtak ki építési engedélyt, ami az építési és a használatbavételi engedélyek 19–19 százalékos csökkenését jelenti az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az új engedélyek visszaesése a második negyedévben volt a legerőteljesebb, akkor harmincszázalékos csökkenést mutattak ki. A befejezett lakások számában azonban a III. negyedévben következett be hasonló, 29 százalékos visszaesés. A lakásépítési kedv kimutatott lanyhulását erőteljesen befolyásolja a fővárosi építkezések alakulása. Budapesten több mint egyharmaddal kevesebb új engedélyt kértek, mint az előző év azonos időszakában, s ugyanennyivel kevesebb új lakás vettek használatba.
A lakásépítés terén a korábbi években tapasztalt évközi ütemezettség, vagyis az, hogy negyedévről negyedévre nőtt a befejezett lakások száma, 2006-ban megváltozott: az idén az előző negyedévhez képest a III. negyedévben stagnált az új építkezések száma, 2005. I–III. negyedévéhez viszonyítva pedig közel húsz százalékkal csökkent mind a befejezett, mind az építési engedélyt kapott lakások száma. Budapesten csaknem 35 százalékkal kevesebb új lakás épült, mint 2005 azonos időszakában. Ennél is nagyobb mértékben, több mint 40 százalékkal csökkent a vállalkozói, illetve értékesítésre épült lakások száma, miközben az országos arányok e két tekintetben közel egynegyedes csökkenést mutatnak. A használatba vett lakások száma öt megye kivételével mindenütt csökkent. A növekedést mutató megyék közül csak – a jellemzően kevés lakást építő – Fejér és Nógrád megyében jelentősebb a növekedés. A fővároson kívül Győr-Moson-Sopron, Zala, Somogy, Heves, Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun megyékben a legnagyobb, 22–27 százalékos a használatba vett lakások csökkenése. Az év első felében 2940 ezer négyzetméter lakóépület és 2830 ezer négyzetméter nem lakóépület beépítésére adtak ki új építési engedélyt 2006 első felében. Ez a lakóépületeknél 14 százalékos csökkenést jelent, ezen belül a három- és többlakásos épületeknél 27 százalékos a visszaesés. A létesítendő új nem lakóépületek alapterülete összességében stagnálást mutat. A lényegében egy éve elkezdődött lakáspiaci lejtmenet főként a 2003-as, majd 2004-es kormányzati döntésekkel szigorított lakáshitel-kondíciók nyomán következett be, mely piaci változást a devizahitelekre való áttérés csak rövid távon tudta mérsékelni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.