Polgármestereket veszíthet az MKP

Hivatalosan tegnap kezdődött meg a szlovákiai helyhatósági választások kampánya, de a polgármester- és képviselőjelöltek óriásplakátjai, szórólapjai már hetekkel ezelőtt ellepték az országot. A december 2-ra meghirdetett önkormányzati választások iránt óriási az érdeklődés, de a felmérések szerint alapvetően csak a jelöltek részéről, merthogy az urnákhoz csak a lakosság alig negyven százaléka készül.

A polgármesteri és a képviselői helyek iránti nagy érdeklődést a szakértők szinte egységesen azzal magyarázzák, hogy a helyi politika iránt érdeklődők egyre inkább tudatosítják, nem kis pénzekről dönthetnek az elkövetkező években. Szlovákiában ugyanis végbement a fiskális decentralizáció, amely alapján a személyi jövedelemadó 70 százaléka illeti meg a települési önkormányzatokat, ami napjainkban csaknem 38 milliárd korona (több mint 280 milliárd forint), ami több, mint az állami költségvetés éves bevételének a 10 százaléka, s ehhez jönnek még az europénzek, főként az infrastrukturális és környezetvédelmi beruházásokra. A pénzek elosztásában való részvétel pedig olyan erős késztetés sok ember számára, hogy egy-egy politikai erő – a Magyar Koalíció Pártja (MKP) is – tagságával szemben szigorításokat akar bevezetni alapszabályában, minthogy a helyhatósági választások idejére „galambdúccá” válnak az alapszervezetek, ahonnét kilépnek azok a tagok, akiket a párt helyi közgyűlése nem jelöl valamilyen posztra, csak azért, hogy függetlenként mégis megmérettessék magukat.
Más kérdés, hogy a pozsonyi R. M. Stefánik Konzervatív Intézet egyik kiadványa szerint a helyi politizálás iránti érdeklődés nem új keletű Szlovákiában, hiszen az elmúlt négy esztendőben a 2926 önkormányzati testületben összesen 21 644 képviselő dolgozott, azaz ezer lakosra 5,2 jutott, szinte a „képviselők országa volt Szlovákia”. (Összehasonlításként: Lengyelországban ezer lakost 1,4, míg Magyarországon 3,1 képviselő reprezentál a helyi önkormányzatokban.) A kilencvenes években a törvényileg nem korlátozott képviselői helyek száma meghaladta a 38 ezret, ami elviselhetetlen terheket rótt az önkormányzatokra és a költségvetésre, ezért 2000-ben lakosságarányosan szabták meg, mennyi képviselője lehet maximálisan egy-egy önkormányzatnak.
December 2-án e törvény értelmében Szlovákiában 2926 polgármestert és csaknem 24 ezer helyi képviselőt választhat a mintegy 4160 ezer választópolgár. Hogy pontosan mennyi jelölt méretteti meg magát, egyelőre nincs pontos adat, mert a pártoknak, illetve a jelölteknek joguk van három nappal a választások előtt visszahívni jelöltjeiket, illetve lemondani a megmérettetés jogáról. A szakértők általában háromszoros „túljelentkezésről” értekeznek, azaz mintegy 9000 polgármester- és csaknem 70 ezer képviselőjelölt indul a választásokon. A Magyar Koalíció Pártja 417 városban, városkörzetben és községben érdekelt a választásokon. A magyar párt 353 önálló polgármesterjelöltet indít, további harmincat koalícióban és több mint húszat függetlenként támogat. A képviselőjelöltek száma 3294, de ebben az esetben is vannak még olyan jelöltjei a pártnak, akiket koalíciók támogatnak. A jelöltek sikerességéről, esélyeikről nehéz véleményt formálni, már csak azért is, mert többtucatnyian függesztették fel tagságukat az MKP-tagok azért, hogy a párt jelöltjeivel szemben mérettessék meg magukat. A szlovákiai magyar elemzők szerint a képviselői helyeket illetően ez nem okoz különösebb gondot, baj lehet azonban a polgármesterjelöltek esetében, hiszen vannak olyan városok – Révkomárom, Dunaszerdahely, Királyhelmec, Nagymegyer –, ahol több magyar jelölt is indul, miközben a szlovák pártok szinte visszavonultak a választásoktól, pedig csak az történt, hogy megegyeztek egy közös jelöltben, aki függetlenként méretteti meg magát. A várható alacsony részvétel okán ezért az sem kizárt, hogy ezeken a településeken, ahol a szlovákok aránya mindössze 10-20 százalék, a végén szlovák polgármester veszi át a városok irányítását.