Rugalmas leszakadás

A közszolgálatban rugalmas megoldásokat keresnek a foglalkoztatási jogviszony megszüntetésére – derül ki az államreform-bizottság által készített dokumentumból. Az előmenetelt és a díjazást úgy alakítják át, hogy a szolgálatban eltöltött évek helyett a munkakör, valamint az elért teljesítmény legyen a meghatározó.

Az államreform-bizottság A közigazgatási reform víziójáról és feladatainak ütemezéséről címet viselő anyaga szerint még decemberben felülvizsgálják a minisztériumokra és egyéb központi közigazgatási szervekre vonatkozó jogszabályokat, hogy egységes szervezeti és működési rendszert hozzanak létre. A központi közigazgatás – ahol stratégiai menedzsmentszemléletet vezetnek be – csak stratégiai szintű feladatokat látna el. Területi és helyi szinten 2007–2008-ban szervezeti integrációt és működési racionalizálási lépéseket hajtanak végre, felülvizsgálva a szervek által végzett tevékenységet és feladatok indokoltságát.
Kormányzati ügyfélszolgálati központokat alakítanának ki 2008-ban a kistérségekben. Az ügyfélszolgálati központoktól azt várják, hogy az ügyiratok feldolgozása akár regionális szinten is megszervezhető legyen.
Azért, hogy az ügyfeleket ez ne érintse hátrányosan, elektronikus aktakezelő rendszert alakítanának ki. Januárban kormányzati személyügyi központot állítanak fel, ahol „hatékonyan és magas szakmai hozzáértéssel elvégezhető valamennyi munkakör tekintetében a kiválasztás, a teljesítményértékelés, továbbképzés-szervezés”. A dokumentum szerint olyan humánerőforrás-politikára van szükség, amely az egyéniesítést, a testre szabott megoldásokat helyezi előtérbe. Ezért az előmenetelt és a díjazást úgy alakítják át, hogy a szolgálatban eltöltött évek helyett a munkakör, valamint az elért teljesítmény legyen a meghatározó, emellett növelnék a munkáltató szerepét a létszám- és a bérgazdálkodásban. A fő irányok között szerepel az alkalmazás és a jogviszony-megszüntetés szabályainak rugalmasabbá tétele, a teljesítményelvű díjazás, valamint az atipikus foglalkoztatási formák elterjesztése. A helyi önkormányzatok esetében lehetővé tennék, hogy saját finanszírozással kedvezőbb szabályokat állapítsanak meg a díjazásra, a munkavégzésre, illetve a juttatásokra vonatkozóan. A dokumentum szerint a közigazgatási reform terén keletkező megtakarítások elsősorban a – szervezeti intézkedések következtében – csökkenő létszám bérköltségéből adódnak, ezek várható éves szintű nagyságrendje 35 milliárd forint.
A bérek inflációval azonos mértékű valorizációjának követelményéből kiindulva a közigazgatásban 2007-től alkalmazott bértömeg befagyasztása évente 10-15 milliárd forintnyi kiadástól mentesíti a központi költségvetést – áll a dokumentumban. Ebben további „egyszeri egyenlegjavító hatásra” számítanak a szervezetracionalizálás után felszabaduló ingatlanok értékesítéséből.