Startra készül a Discovery

Magyar idő szerint tegnapra virradóan kigurult a starthelyre a Discovery űrrepülőgép a floridai Cape Canaveral Kennedy Űrközpontjában. Az STS–116 jelzésű misszió a huszadik, amit a Nemzetközi Űrállomásra indítanak. A tervek szerint legkorábban december nyolcadikán indulhat útnak a sikló.

Schuminszky Nándor
2006. 11. 11. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Starthelyére állították tegnapra a Discoveryt, amely a csaknem hét kilométernyi utat nyolc és fél óra alatt tette meg a VAB (Vehicle Assembly Building) szerelőcsarnokból, nem sokkal éjfél után indulva. Az űrrepülőgép üresen 70 tonnát nyom, a több millió liternyi folyékony hajtóanyagot csak az indítóhelyen töltik majd be.
Az év utolsó NASA-űrrepülésére készülő Discoveryt még november elején tolták be a VAB épületébe. Az Orbitert ott szerelték össze a központi hajtóanyagtartállyal és a két, szilárd töltetű gyorsítórakétával, majd a komplexumot ráhelyezték arra a mobil platformra, amely kiszállította a starthelyre.
– Készen állunk a rajtra, és már alig várom, hogy lássam körülöttem a mosolygós arcokat – mondta Mark Polansky, a Discovery parancsnoka. A személyzet roppant nehéz, az eddigieknél bonyolultabb feladat előtt áll. Nemcsak az újabb napelemtáblák kereszttartóit kell csatlakoztatniuk a meglévőkhöz, hanem az előző expedíció által felszerelt napelemeket is be kell kábelezniük a Nemzetközi Űrállomás energiaellátó rendszerébe. Az űrrepülőgép rakterében a szokásos kiegészítő elemek egyike, a Spacehab modul is helyet kapott, de ezt viszszahozzák a Földre, mivel nem az űrállomás szerves része.
A másik fő nehézséget az jelenti, hogy a Columbia tragédiája óta először most ismét megkísérlik az eddig tiltott éjszakai indítást. A mérnökök a korábbi missziók tapasztalatai alapján, a felszerelt töméntelen érzékelőre támaszkodva nem tartják szükségesnek, hogy eleve kizárják a sötétben startolás lehetőségét, sőt az új érzékelők feleslegessé teszik a kamerás megfigyeléseket is. A tizenkét naposra tervezett űrrepülést Polansky vezeti, a Discovery pilótája pedig az alaszkai születésű William Oefelein lesz. A küldetést szakértőként kíséri Robert Curbeam, Nicholas Patrick, Joan Higginbotham és az ESA (Európai Űrhivatal) első útjára készülő űrhajósa, a svéd Christer Fuglesang. A személyzettel együtt utazik még Sunita Williams, aki felváltja a tiszteletbeli magyar űrhajóst, Thomas Reitert, csatlakozva az ISS-en állandó szolgálatot teljesítő Lopez-Alegria–Tyurin, amerikai–orosz űrpároshoz.
Az asztronauták felkészülése az űrrepülésre ma kezdődik. A Discoveryt a legkorábban megnyíló startablakban magyar idő szerint december 8-án, hajnali fél négykor indíthatják el.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.