Az állam hanyatt-homlok menekül a közfeladatok ellátása elől, hogy megfelelhessen a konvergenciakövetelményeknek, s ezzel sorsára hagyja adófizető állampolgárait – jellemezte a MÁV-reform gyanánt elénk tárt szárnyvonal-megszüntetési elképzeléseket egy nemzetközi vasúti szakértő.
Kóka János „reformdiktátor” júliusban sem indokolta, miért éppen azt a 28 vonalat kell bezárni, amelyet megjelöltek erre a célra. A bejelentés előtt nem konzultáltak az érintett önkormányzatokkal. Szakértőnk szerint azért bukott meg ilyen rövid idő alatt a szaktárca javaslata, mert a reformok és a karcsúsítás jelszavával mind a minisztériumból, mind a MÁV menedzsmentjéből sikerült eltávolítani a vasutas múltú embereket. A vasút működésének gazdasági átvilágítása meglehetősen bonyolult és soktényezős munka. A kormány azonban a lehető legegyszerűbb módját választotta ennek: összevetette az azonos útvonalon párhuzamosan közlekedő vasút és távolsági busz költségeit. Ebből az összevetésből rendre a vasút került ki vesztesen, csak azt felejtik el a döntéshozók, hogy míg a vasúttal megfizettetik a sínpálya fenntartásának költségeit, addig a közutat, amelyet az autóbusz használ, közpénzből építik és tartják karban. A lapunknak nyilatkozó szakértő rámutatott: egy önálló, kizárólag személyszállítással foglalkozó részvénytársaság életre hívása legalább 15 milliárd forintba kerülne, márpedig a mellékvonalak bezárásával ekkora összeg csak hosszú évek alatt spórolható meg.
A szaktárca megrendelt egy tanulmányt a jelenleg 81 veszteségesnek tartott vasútvonalról. A kiszivárogtatott anyag készítői utasszámlálásos és kikérdezéses vizsgálatokat végeztek. A miniszter ugyanakkor újságírók előtt tegnap tagadta, hogy helytálló a kiszivárgott tervezet tartalma. Kóka János azt állította, hogy a hét végi kormányülésen kerülnek napirendre a közlekedési reform egyes kérdései. Hangsúlyozta, még tartanak az egyeztetések a polgármesterekkel, ezért a témában csak december közepén születik meg az első döntés.
origo.hu
Akciófilmbe illő jelenetek játszódtak le Budapesten
