A változtatáshoz módosítani kell a cégek nyereségének négy százalékát elvonó adónemről szóló jogszabályt is, méghozzá visszamenőlegesen, hogy a szeptembertől hatályos adókötelezettségre is vonatkozzon a kedvezmény. Danks Emese kormányszóvivő közölte, ez a lépés a tervezett adóbevételeket nem érinti érdemben: a kutatás-fejlesztés és beruházások új munkahelyeket jelentenek, azok pedig többletbevételt adókból és járulékokból. Egyébként a kormány becslései szerint ez a kedvezmény a szolidaritási adóból jövőre várt, 170 milliárd forintnyi bevételnek a három százalékát érinti.
*
Az innovációs ráfordítások leírására jogosult cégek a változtatás nyomán összesen mintegy ötmilliárd forint közteher megfizetésétől mentesülhetnek. Ugyanakkor a Pénzügyminisztérium szerint a kiesést máshonnan kell majd pótolni. A szaktárca tegnap nem kívánt válaszolni arra a kérdésünkre, hogy a kormány miből pótolja majd a szolidaritási adó csökkentése miatt kieső kedvezményt. Pichler Ferenc, a tárca szóvivője mindössze annyit mondott: a szolidaritási adó alapjából levonható ráfordítások pontos mértékéről még nem született végleges döntés, ezért azt sem lehet tudni, hány milliárd forintnyi kieséssel kell számolni a jövő évi költségvetésben. Mint mondta, a hiányzó összeg pótlásánál minden lehetőséget megvizsgálnak. Veres János eddigi nyilatkozatai alapján a legvalószínűbb ellentételező lépésnek az újabb adóemelés látszik. Mint ismert, a pénzügyminiszter a hét elején a házipénztáradó esetleges alkotmánybírósági elutasítása kapcsán úgy fogalmazott: ha elvérzik a házipénztáradóról szóló törvény, a kormány másból, akár más adónem megemeléséből pótolja majd a kieső bevételeket.
A leginkább a tőkeerős vállalkozásokat érintő kedvezményt gyakorlatilag az Audi harcolta ki, a cég ugyanis a könnyítéstől tette függővé magyarországi fejlesztéseinek folytatását. Az autógyártó magyarországi cége tavaly több mint ezermilliárd forintos bevétel mellett 92 milliárd forintos adó előtti eredményt ért el. Ha a társaság ennek csak a felét le tudja írni kutatás-fejlesztési kiadásként, akkor az önmagában kétmilliárd forinttal csökkenti az adófizetési kötelezettséget. Ide tartozik, hogy a különadó a nyári Gyurcsány-csomag eleme.
Akiknek majdnem biztosan fizetniük kell, azok zömmel azok a kisvállalkozások lesznek, melyek tevékenységük miatt nem nagyon költenek kutatás-fejlesztésre, vagy pedig egyáltalán nem is képesek innovációra. Biztosan fizetniük kell a hatmillió forintnál magasabb éves jövedelemmel rendelkező magánszemélyeknek is. Az ő befizetéseikből idén húszmilliárd forintra számít az államkassza. – Nyilvánvaló, hogy az Audi által kitaposott megoldás zömmel az idetelepült külföldi cégeknek kedvez, de ettől függetlenül ez nem rossz kompromiszszum a kormány részéről, hiszen ezek fizetik a hazai adóbevételek hatvan százalékát – nyilatkozta lapunknak a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Egyesületének alelnöke. Vadász Iván elmondta: a nagy cégek mindenhol hasonló módon érvényesítik érdekeiket az éppen aktuális kormányok ellenében, mint idehaza most az autógyár tette. A szakember szerint ma még nem lehet kiszámolni, hogy az Audi és az autógyártó példáját követő vállalkozások miatt mekkora lesz pontosan a büdzsé kiesése. Információink szerint negyven-ötven nagy magyarországi cég is követheti az Audi példáját.
Holnap egyébként Magyarországra látogat Martin Winterkorn, az Audi AG elnöke, és vélhetően ekkor jelentik be a kormánnyal megkötött megegyezés részleteit. Kóka János gazdasági miniszter ezzel kapcsolatosan úgy nyilatkozott: az Audi-elnök és Gyurcsány Ferenc kormányfő pénteki tárgyalásán nem lesz szó a szolidaritási adóról és a cégnek 2011-ig nyújtott adókedvezményről, kizárólag arról, hogy milyen ösztönző csomagot kínál a kormány a nagyvállalatnak tervezett 600 millió eurós fejlesztéséért. Megírtuk, a szolidaritási adó fizetése körüli nézetkülönbségek miatt az Audi felfüggesztette a Győrbe tervezett, hozzávetőleg 160 milliárdra rúgó beruházásainak előkészítését. Az Audi AG igazgatótanácsa két hete azt közölte: egy megoldás lehetne a beruházásokat ösztönző EU-konform támogatás a magyar kormány részéről. Másik megoldásként pedig felvetették a szolidaritási adó alapjának csökkentését azzal a beruházási összeggel, amelyet évente kutatásra és fejlesztésre fordítanak. Az Audi arra hivatkozott, hogy az Orbán-kormány idején, 1999-ben megerősítették az Audi 1993-as győri letelepedését megelőző nyereségalapú adómentességét 2011-ig, Magyarország uniós csatakozásakor pedig EU-konform támogatássá alakították.
A nagy cégek diktálnak. Az Audi esete olyan laboratóriumi példa, amely jól szemlélteti a multinacionális nagyvállalatok magyarországi helyzetét – fogalmazott Bogár László közgazdász. A Pázmány Péter Tudományegyetem professzora szerint míg az elmúlt 15 évben a magyar bruttó hazai össztermék évente átlagosan 2,5 százalékkal bővült, addig a multik profitja éves szinten közel 20 százalékkal növekedett. – A különbség rávilágít arra, hogy a multik mekkora erőfölénnyel rendelkeznek, melyet ki is használnak saját érdekük érvényesítésükkor – hangsúlyozta Bogár, aki rámutatott: a multik diktálnak a mindenkori kormánynak, miközben igyekeznek minél kevesebb adót és munkabért fizetni. A külföldi cégek nem biztosítanak a hazai átlagnál jelentősen magasabb jövedelmet egyszerűbb alkalmazottaiknak, ugyanakkor olyan teljesítményt várnak el, amelyért Nyugat-Európában háromszor-négyszer magasabb bérezést kell fizetni. Eközben olyan egyedi juttatásokban részesülnek, melyeket nem kapnak meg a hazai kis- és középvállalkozók. Az aránytalanság példájaként említette Bogár László a Hankook gumigyár egyszeri támogatásának mértékét, mely megfelelt 600 ezer hazai kisvállalkozásnak nyújtott támogatással. – Ráadásul, miközben bizonyos költségeket globális szintre húztak fel, addig lehorgonyozták a reálbéreket, melynek szintje 2008-ban újra az 1978-as mértékre süllyed vissza – mondta a közgazdászprofesszor.
| Hankook Kft. (gépjárműabroncsgyár) | 25,00 milliárd forint |
| Zoltek Zrt. (szénszál- és kompozitgyár) | 2,90 milliárd forint |
| Alkoa-Köfém Kft. (alumíniumipar) | 2,41 milliárd forint |
| EDS Kft. (regionális szolgáltató központ) | 2,37 milliárd forint |
| Bridgestone Kft. (gépjárműabroncsgyár) | 2,00 milliárd forint |
| Grundfos Kft. (villanymotorgyártás) | 1,96 milliárd forint |
| Elcoteq Kft. (elektronikai alkatrész) | 1,80 milliárd forint |
| EMEA Kft. (regionális szolgáltató központ) | 1,16 milliárd forint |
| Diageo Kft. (regionális szolgáltató központ) | 1,15 milliárd forint |
| SAP Kft. (regionális szolgáltató központ) | 0,97 milliárd forint |
| GlaxosmithKline Kft. (vakcinagyártás) | 0,81 milliárd forint |
| FAG Kft. (csapágygyártó) | 0,74 milliárd forint |
| BorsodChem Zrt. (MDI-üzem) | 0,70 milliárd forint |
| LuK Savaria Kft. (gépjárműalkatrész) | 0,46 milliárd forint |
| buw Kft. (regionális szolgáltató központ) | 0,35 milliárd forint |
| Convergys Kft. (regionális szolgáltató központ) | 0,35 milliárd forint |
| Linde Gáz Zrt. (hűtőtorony létesítése) | 0,30 milliárd forint |
| Forrás: Gazdasági Közlöny |
