Éves összehasonlításban 0,1 százalékponttal magasabb munkanélküliségi rátáról számolt be tegnap a Központi Statisztikai Hivatal a 2006. augusztus–októberi időszakra vonatkozóan. A vizsgált időszakban a foglalkoztatottak száma 3,957 millió, a munkanélkülieké 317 ezer fő volt, ami 7,4 százalékos munkanélküliségi rátát jelentett. E mutató az augusztus–októberi időszakban 2004-ben 6,1 százalékos, 2005-ben pedig 7,3 százalékos volt.
A legélesebb kritikákat a hazai munkaerőpiaccal összefüggésben az unió egyébként nem a munkanélküliségi ráta emelkedésével kapcsolatban szokta megfogalmazni, hanem az aktivitási ráta miatt. E téren továbbra sem volt érdemleges elmozdulás: a 2006. augusztus–októberi időszakban az aktivitási ráta, vagyis azoknak az aránya, akik munkaképes korúak, és munkát vállalnak, vagy munkanélküliként vannak jelen a piacon, alig 55,3 százalékos, a munkavállalási korúaknak pedig alig 65,5 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon.
Tehát a munkaképes korúak mintegy feléről nem tudunk semmit. Ezzel az adattal egyébként az EU sereghajtói vagyunk. Ismeretes, az unió még 2004-ben tűzte ki célul, hogy 2010-re az átlagos aktivitási ráta a teljes közösségben elérje a 70 százalékot. Ezt figyelembe véve a magyar foglalkoztatási számok siralmas képet mutatnak. E tény más megvilágításba helyezi az Eurostat által publikált harmonizált munkanélküliségi rátát is, amely az időszak középső hónapját jelentő szeptemberben a régi uniós tagállamokban átlagosan 7,1 százalékos, az EU–25-ben 7,7 százalékos, Magyarországon pedig 7,6 százalékos volt. Hazánkban a munkanélküliség átlagos időtartama 16,6 hónapra emelkedett. A munkanélküliek 47,4 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást.
A magyar családpolitika a legprogresszívebb ötlet Európában a brit véleményvezér szerint















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!