A Nyugat-Balkán európai uniós csatlakozását sürgette Gyurcsány Ferenc a parlamentben, valamint újabb egyeztetéseket kezdeményezett. – Hogyan fogjuk megmagyarázni a gyermekeinknek, ha nem támogatjuk Bosznia-Hercegovina, Macedónia és Albánia uniós tagságát? – tette fel a kérdést. A kormányfő megismételte hét végi bejelentését, miszerint december 10-re konzultációra várja az Európai Parlament magyar képviselőit, melynek témája az EU bővítésének jövője.
Gyurcsány újabb fejlesztéspolitikai egyeztetéseket is összehívott. December 19-re a leghátrányosabb kistérségek vezetőivel és az őket képviselő önkormányzati szövetségekkel konzultálna, 20-án pedig az úgynevezett pólusvárosok (Budapest, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged, Székesfehérvár és Veszprém) vezetőivel tárgyalna. Elfogadhatónak tartotta a Fidesz javaslatát a fejlesztési forrásokat felügyelő eseti bizottság felállításáról, csak annak nevét kifogásolta, amely ügyben szerinte ötpárti egyeztetésre van szükség.
A miniszterelnök felszólalásakor a Fidesz és a KDNP most is kivonult az ülésteremből, csak a frakcióvezetők maradtak bent. A válaszokból kiderült, hogy Horvátország EU-tagságának támogatásában teljes az egyetértés kormány és ellenzék között, s a további bővítés ügyében is konszenzus van. Navracsics Tibor (Fidesz) szerint Gyurcsány beszédében volt „tücsök és bogár”, az összevisszaság jellemezte azt. Az eseti bizottsággal kapcsolatban megjegyezte, szívesen változtatnak a néven, indítványukat június 23-án nyújtották be, a kormányfőnek volt ideje azt végiggondolni. Az önkormányzati vezetőkkel folytatott múlt heti egyeztetésre utalva arra kérte Gyurcsányt, ne kiabáljon, ne oktasson ki a tervezett megbeszéléseken, bánjon tisztelettel az általa meghívottakkal. Semjén Zsolt (KDNP) kifejtette, készen állnak a konzultációra. Eörsi Mátyás (SZDSZ) a miniszterelnök szavaira reagálva hangoztatta: Magyarország legyen internacionalista! Dávid Ibolya (MDF) azt kérte a miniszterelnöktől, hogy csak akkor szólaljon fel napirend előtt, ha valóban fontos, rendkívüli ügyről akar beszélni. Hozzátette: ezzel helyre lehetne állíthatni a miniszterelnöki napirend előtti felszólalások tekintélyét. A politikus – utalva a kivonulásokra – arra kérte a Fideszt, hogy fejezze be a parlamenti munka elleni „blokádot”.
Minimális társadalmi támogatás nélkül, a betegek, az orvosok és a kórházigazgatók feje fölött, körzővel, vonalzóval dönt a kormányzat az egészségügyi reformról a népegészségügyi viszonyokat figyelmen kívül hagyva – hangsúlyozta napirend előtti felszólalásában Mikola István (Fidesz). Molnár Lajos egészségügyi miniszter Mikola kritikáiból azt a következtetést vonta le, hogy a legnagyobb ellenzéki párt is tudomásul veszi, s mintha kezdené támogatni az egészségügyi átalakítási terveket.
Egy július 3-i keltezésű írásos válaszban Molnár Lajos leszögezte, a keringési betegségek kezelése kiemelt prioritást élvez az állami finanszírozásokról szóló döntéseknél, ehhez képest a szombathelyi szívkatéteres labor az október 1-jei határidő ellenére sem jutott pénzhez – hangoztatta Puskás Tivadar (KDNP) interpellációjában. Az egészségügyi miniszter elismerte, a finanszírozással tényleg gondok vannak, a jelenlegi jogszabályok pedig nem teszik lehetővé az átcsoportosítást.
Harrach Péter a KDNP részéről a közösségek és a normák szerepének fontosságáról beszélt, szerinte ugyanis az államnak fontos feladata, hogy a magyarsághoz való tartozás tudatát és a családi életet támogassa, megerősítse az iskolák, az egyházak és a civil szervezetek társadalmi normák helyreállításában végzett tevékenységét.
origo.hu
Utcai lövöldözés volt a népszerű magyar nyaralóövezetben, többen is megsérültek
