Már több orvos is jelentkezett új állást keresve a Szigetvári Városi Kórház és Rendelőintézetben. Olyan intézményekből érkeztek, amelyekről elterjedt a hír a sajtóban, hogy akár a teljes aktív betegellátás is megszűnhet – mondta lapunknak Göbölyös Ivett főigazgató. A szigetvári nem került be a 31 kiemelt kórház közé, de jobbak az esélyei az aktív ágyak megszerzéséért induló alkuban, mint egyes régiós intézményeknek. Ettől függetlenül persze itt is bizonytalan a vezetőség a jövőt illetően. Göbölyös hozzátette: egyelőre nem döntöttek; szakmailag ugyan indokolt volna a magasabb orvoslétszám, de gazdaságilag egyelőre nem engedhetik meg maguknak.
Hasonló bizonytalanság uralkodik Békéscsabán is. Mint azt Szabó Terézia főigazgató lapunknak hangsúlyozta: a megye legnagyobb lélekszámú településén, a legjobban megközelíthető helyen, a megye központjában található, a legnagyobb vonzáskörzettel bír, érthetetlen módon mégsem ez az intézmény került be a kiemeltek közé. Az utóbbi évek fejlesztései mind igazodtak a szakmapolitika elvárásaihoz, kiemelten kezelve többek között a sürgősségi ellátás fejlesztését, kár, hogy most küzdeni kell a jövőjéért. Az intézményben nem tapasztaltak orvoselvándorlást, a betegek azonban aggódnak, nem tudják, mi lesz az intézmény sorsa.
Mint arról lapunk is beszámolt: egyelőre csak annyi biztos, hogy a kormány által közzétett 31 súlypontinak vagy kijelöltnek nevezett kórházban megmarad az aktív betegellátás, ezeknek törvényben garantálják a minimális ágyszámot. Ezeken túl a kormány szakmacsoportonként és régiónként meghatározta a még elosztható ágyszámot, amiről az intézményfenntartókat tömörítő regionális egészségügyi tanácsokban kell majd megállapodni. Ha nem jön létre teljes egyetértés, akkor a minisztérium ultimátuma lép hatályba.
A balassagyarmati városi kórház nem került be a 31 súlyponti kórház közé. A fenntartó önkormányzat csak remélni tudja, hogy az intézményfelújításra elköltött több milliárd forint nem lesz ablakon kidobott pénz. – A második üteme zajlik a kórház-rekonstrukciós beruházásnak. Az első ütem 2003-ban zárult le, ez 2,4 milliárd forintba került. A második fázis, amely most is folyamatban van, 1,4 milliárd forintot emészt fel, ebben az ütemben már az önkormányzatnak is a zsebébe kellett nyúlnia. Miután a címzett támogatások rendszere megváltozott, s most már önrészt is kérnek, így 40 millió forinttal nekünk is hozzá kellett járulnunk a beruházáshoz – közölte Csach Gábor, a város alpolgármestere, aki elmondta, nagyon meglepte őket, hogy nem 50, hanem csak 31 súlyponti kórház lesz az országban. A településvezető ugyanis korábban még úgy tudta, hogy országszerte több mint 60 ilyen intézmény lesz, s hogy ebbe a csoportba a balassagyarmati kórház is belekerül. – Abban bízunk, hogy a regionális egyeztető tanácsban sikerül megoldást találni a helyzetre. Furcsának tartanánk, ha a több mint 3,5 milliárd forintos állami szerepvállalással megvalósuló rekonstrukció ellenére lehetetlen helyzetbe hoznák az intézményt – tette hozzá. A regionális egyeztető tanácsban bízik Sisák Imre, Pásztó ellenzéki polgármestere is. Az előző években a település önkormányzata komoly állami szerepvállalás mellett nagy összeget költött a városi kórház rekonstrukciójára. – Arra nem volt nagy esély, hogy bekerüljünk a kiemelt kórházak közé, de abban bízunk, hogy az egyeztetések alatt sikerül majd megfelelő megállapodást kötni. A kórház teljes felújítása a közelmúltban fejeződött be, csaknem 2,5 milliárd forintot fordítottunk az intézmény rekonstrukciójára, ennek egy jelentős része önkormányzati pénz. Reméljük, hogy az egyeztetések során sikerül elfogadtatnunk az érveinket, többek között azt, hogy a pásztói kistérség lakóit hátrányosan érintené, ha itt megszűnne az aktív ellátás – közölte Sisák Imre.
A békéscsabai kórház felújítása, bár ugyancsak nem került be a kiemelt egészségügyi intézmények közé, csaknem egymilliárd forintból valósul meg. – Az állam 816 millió forintnyi címzett támogatása mellett a város is mélyen a zsebébe nyúl, hiszen 144 millió önkormányzati forintot fordítunk a belgyógyászat rekonstrukciójára. Ennek a komoly összegnek kell majd érvényt szerezni a regionális egyeztető tanácsban – közölte Vantara Gyula, Békéscsaba fideszes polgármestere, aki kitért arra, sajnálja, hogy a város intézménye nem lett súlyponti kórház. – Mivel közlekedési csomópontban vagyunk, abban bíztunk, bekerülünk a kiemelt intézmények közé. A vonzáskörzetben a betegek eddig is hozzánk jöttek, mert egyszerűbb ide eljutni, mint a Gyulán levő megyei kórházba. Értetlenül állunk a döntés előtt – tette hozzá.
Komló szocialista polgármestere szintén szomorúan vette tudomásul, hogy a település kórháza nem került be a kiemeltek közé. – Ez a hajó már elment, de mi is abban bízunk, hogy a regionális egyeztető tanácsban sikerül majd pozíciókat szerezni a kórházunk számára. Hamarosan eldől, hogy mi lesz a városi intézmény sorsa – közölte Páva Zoltán.
A jászberényi kórházat fenntartó önkormányzat és az intézmény vezetése a napokban egyeztet azzal kapcsolatban, hogy milyen álláspont mellett szálljanak síkra a regionális egyeztető tanácsban. – Az egyik kitörési pont az lehet, ha a kórház specializálódik valamilyen területre. Próbálunk élni a pályázati lehetőségekkel. Reméljük, ilyen források a jövőben is lesznek majd – jelentette ki Gedei József, Jászberény MSZP-s polgármestere.
Több kórház-főigazgató és településvezető is elzárkózott a nyilatkozattételtől, vagy csak részben merte elmondani lapunknak véleményét. Féltek ugyanis attól, hogy ezzel ronthatják pozíciójukat az ágyszámokról zajló alkuban.
n
Nem lehetett tovább várni? Az ellenzék elhibázottnak, elkapkodottnak, szakmailag megalapozatlannak tartja a kórházi ellátórendszer karcsúsításáról szóló törvényjavaslatot. Az Országgyűlés egészségügyi bizottságában tegnap megkezdődött a javaslat vitája.
Kupper András (Fidesz) úgy fogalmazott: az ellenzék is egyetért az átalakítás szükségességével, de nem ebben a formában. Az nem megy, hogy először bezárnak intézményeket, és utána nekiállnak fejleszteni a súlyponti kórházakat. A kormány nem járt el kellő körültekintéssel egy ilyen súlyú átalakításnál, ez inkább vakság, mint bátorság. Horváth Zsolt (Fidesz) azt kifogásolta, hogy a képviselők ezt az előterjesztést sem kapták meg időben. Csáky András (MDF) arra hívta fel a figyelmet, hogy az intézménytulajdonosok sok helyen óriási összegeket költöttek fejlesztésre. Szerinte anyagi kárpótlást kellene kapniuk, ha a változások miatt beruházásaik megtérülésére nem lesz remény. – Ezzel hihetetlenül nagy veszélynek tesszük ki a lakosságot, sötétbe ugrunk – mondta. Elfogadhatatlannak tartja a javaslatot, mert az szerinte nem szól másról, mint hogy a konvergenciaprogramnak megfelelően a legalacsonyabb szinten működtessék az ellátást.
Többen is felvetették, hogy miként alakul majd a munkaerőhelyzet a megváltozott feltételek mellett. Mikola István értetlenségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy miért kell rendkívüli sürgősséggel, néhány hónap alatt átalakítani a teljes magyar egészségügyi rendszert. Felvetette azt is, hogy nem áll-e a gyors átalakítás hátterében ingatlanspekuláció, hiszen az átalakítással sok-sok értékes épület üresedik majd meg.
Horváth Ágnes, az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkára szerint aligha nevezhető ingatlanspekulációnak, ha a jelenleg 35-40 telephelyen működő kórházaknál egy-két telephelyet bezárnak a gazdaságosabb működtetés érdekében. A minisztérium dolgozik azon, hogy miként tudna segíteni a munkahelyváltásra kényszerülő orvosoknak az elhelyezkedésben, illetve az átképzésben – szögezte le. Schvarcz Tibor (MSZP) úgy fogalmazott: az átalakítással nem lehet tovább várni, a rendszer ugyanis nem finanszírozható így tovább. Mindenki egyetért a struktúraátalakítással, de azzal senki, hogy az őhozzá eső kórházban történjen bármi változás. Ez így nem mehet tovább – szögezte le.
origo.hu
Vitray Tamás találkozott a Magyarországon kószáló medvével
