Ünnepelni azért volt ok, mert éppen 125 éve zajlott le az a „debreceni alkotmányozó zsinat”, amely az addig is lelki és nemzeti egységben lévő öt Kárpát-medencei református egyházkerületnek a szervezeti egységét is megteremtette. Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának lelkészi elnöke, tiszántúli püspök felidézte: a magyar reformátusok 1881-ben létrehozták konventjüket, közalapot állítottak fel, egységes alkotmányt, bíráskodást, oktatásügyet hoztak létre. „A közös egyház fejfájára azt lehetne írni: élt negyven évet: 1881–1921” – célzott beszédében Trianonra Márkus Mihály dunántúli püspök. Ugyanakkor hangsúlyozta: Románia jövő évi uniós csatlakozásával esély nyílik az egység újramunkálására, hiszen az anyaországi, a felvidéki egyháztest után január 1-jétől a királyhágó-melléki és az erdélyi egyházkerület is egyazon államközi alakulat keretei közé kerül. A felszólalók, többek között Horkay László kárpátaljai, Csete Szemesi István szerbiai, Tőkés László királyhágó-melléki püspök, valamint Tonk István erdélyi és Fekete Vince felvidéki főgondnok egyaránt érzékeltették: az egész Kárpát-medencei reformátusság egységesülése a cél, akkor is, hogy ha több utódállam egyelőre kívül marad a schengeni határon.
Katolikusok tiltakoznak. Hátrányosan érintik a zárszámadási törvényben elfogadott összegek az egyházunk által fenntartott oktatási, szociális és kulturális intézményeket; fájlaljuk, hogy a kormány nem teljesítette a Szentszékkel kötött szerződésben vállalt kötelezettségeit – állapítja meg a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közleménye. Felidézik: a Pénzügyminisztérium nem teljesítette kérésüket, hogy a kiegészítő támogatás ügyében a zárszámadás elfogadása előtt egyeztessenek.
origo.hu
Utcai lövöldözés volt a népszerű magyar nyaralóövezetben, többen is megsérültek
