’56-ot relativizálta a külügyminiszter

Lényegében 1956 relativizálásaként beszélt Göncz Kinga külügyminiszter egy hetilap karácsonyi számának adott interjújában az ötven évvel ezelőtti magyar forradalomról. A külügyminiszter azt nyilatkozta: ötven évig nem lehet a forradalomból megélni, amire Wittner Mária ’56-os szabadságharcos úgy reagált: a forradalmárok nem tudtak és nem is akartak soha ebből megélni, bár mindig akadtak olyanok (például a Göncz család), akik megkísérelték ezt. A brutális rendőri beavatkozással szétvert őszi tüntetéssorozatról szólva Göncz Kinga kijelentette, „a nagyon negatív események” láttán külföldi partnerei azt mondták neki: „Welcome to the club.”

Év végi áttekintést adott a külügyminiszter az egyik balliberális vasárnapi lapnak. Göncz Kinga 1956 ötvenedik évfordulója apropóján kifejtette, hogy Európán belül és kívül olyan politikusok vannak döntési helyzetben, akiket a forradalomhoz személyes viszony fűz, s akik a Szovjetunióval szemben a „pici ország” hősies küzdelmét látták a szabadságért. „Nyilvánvaló, hogy az idők folyamán ez az érzés egy picit feledésbe merült, mert hát ötven évig nem lehet ebből élni” – fogalmazott az egykori államfő, az ’56-os politikai elítélt, Göncz Árpád leánya.
A külügyminiszter azt is kijelentette, hogy „nagyon rosszat tettek hazánk megítélésének az őszszel történt utcai zavargások”, amelyeket egyebek között a nacionalizmus és a radikalizmus megnyilvánulásának értékelt. Majd ennek a kijelentésének némiképp ellentmondva azt is leszögezte: az ellenzék azon vádja, hogy Magyarországon kvázi diktatúra működik, amely rendőrterrorral nyomja el a békés tüntetőket, „külföldön nem érte el az ingerküszöböt”. A külügyminiszter „külföldi partnereihez” mindez nem jutott el, hiszen a demokratikus Magyarországon e feltevés „annyira abszurd” – fogalmazott.
A véres forradalmaktól eltérő magyarországi békés rendszerváltozás lényegéről kifejtette: büszkék lehetünk rá, hogy „a társadalom élni hagyja és integrálja azokat, akik az előző rendszerben bizonyos szerepekben voltak. (…) Ezt ma úgy interpretálni, hogy itt diktatúra van, nem történt meg a rendszerváltás, szükség van kvázi forradalomra, nos ez borzasztóan félrevezető és iszonyatosan veszélyes.”
A forradalom után több mint egy évtizedig börtönbe vetett Wittner Máriát arról kérdeztük, a szabadságért való küzdelem valóban feledésbe merült-e, illetve ő milyen hasznot húzott a forradalomból az elmúlt 50 év alatt. Wittner Mária elmondta, ’56 nem merül feledésbe, hiszen az emberek úgy lettek teremtve, hogy emlékezzenek. Nemcsak az 1956-os forradalmat, de más fontos eseményeket (például a Don-kanyari katasztrófát vagy a holokausztot) sem szabad elfelejtenünk, tudatosítani kell magunkban a magyar történelmet. Az egykori szabadságharcos szerint a forradalom emlékéből az események résztvevői nem tudtak és nem is akartak soha megélni, bár mindig akadtak olyanok, például a Göncz család, akik megkísérelték ezt. Ezért a külügyminiszter nyilatkozatának az a része, miszerint „50 évig nem lehet ebből élni”, vélhetőleg önvallomás – fogalmazott Wittner Mária. A Fidesz országgyűlési képviselője elszomorítónak tartja, hogy az ötvenedik évforduló megünneplését rendőrrohammal meggyalázó kormányzat a karácsonyi ünnepek idején sem hagy békét az ’56-osoknak, és ilyen gyomorforgató nyilatkozatokkal hecceli őket.
Publicisztika a 7. oldalon