Egy évvel korábban a vállalati hitelek összesen a GDP 22,9 százalékát, a kkv-hitelállomány pedig 11,2 százalékát tették ki. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) közlése szerint a magyarországi bankszektor kkv-szektor felé fordulása – a hitelezési felmérések tanúsága szerint – 2001-től nőtt jelentősen. Ennek egyik oka, hogy a bankok a nagyvállalatok piacán már nem tudtak kiemelkedő növekedést produkálni, így az intenzívebbé váló verseny a hitelképességi standardok enyhülését eredményezte. Ennek ellenére a magyarországi cégek (és különösen a mikro- és kisvállalkozások) még mindig kevesebb külső forrást tudnak bevonni növekedésük finanszírozására, mint a fejlett országokban működő vállalkozások.
Az EU 15-ök átlagánál alacsonyabb a magyar nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitel/GDP ráta, amely a 2000-ben mért 24 százalékról a gazdasági növekedés lassulása és a magas belföldi kamatszint következtében tapasztalt átmeneti visszaesés után alig emelkedett 25,7 százalékra 2005-ben – annak ellenére, hogy a kkv-szektor hitelkeresletét egy, a GKM részére készített felmérésben megkérdezett bankok 2003 és 2005 között végig igen erősnek találták. Az erős kkv-hitelkereslet oka, hogy a vállalkozások növekedése emelkedő finanszírozási szükségletet generál: egyrészt a termelés felfutása a növekvő forgóeszközök finanszírozását igényli, másrészt nő a finanszírozási szükséglet az eszközök bővítésére, harmadrészt pedig egyéb költségek is felmerülnek a szervezet szükséges fejlesztésével összefüggésben. A szektor hitelezése a következő években is folytatódhat, ám a kisebb cégek egy része nem tud bekerülni a hitelfinanszírozás látókörébe.
origo.hu
Megtámadtak egy kisgyereket a játszótéren, „cigányzabot” nyomtak le a torkán
