Mindent megteszünk annak érdekében, hogy gyémántok és más drágakövek ne kerülhessenek terroristák vagy fegyveres bűnözők kezébe – jelentette ki Ernest Blom, a Gyémánttőzsdék Világszövetségének elnöke december közepén Antwerpenben, ahol hangsúlyozta: a gyémántba vetett vásárlói bizalom visszaszerzése jelenleg a szervezet legfontosabb feladata. A kereken ötven évvel ezelőtt alakult grémiumnak most olyan problémával kell megküzdenie, mely a világ leghatalmasabb gyémántkereskedő vállalatának, a De Beers holdingnak sem sikerült. A nyersgyémánt piacának több mint 60 százalékát évtizedek óta kézben tartó holland De Beers 2000-ben lemondott az afrikai polgárháborúkat pénzelő konfliktus- vagy vérgyémántok kiszűrésének felelősségéről, átadva a helyet az ENSZ bábáskodásával létrejött Kimberly-bizottságnak, mely szigorú nemzetközi szabályok közé szorította a gyémántkereskedelmet. A 2003-tól elinduló piacszabályozó Kimberly-folyamat 71 tagország részvételével mára hivatalosan a világtermelés egy százalékára tudta leszorítani a konfliktusgyémántok arányát. A folyamat lényege, hogy a drágakövek útja a bányától kezdve pontosan követhető és hitelesen regisztrálható lehessen. Az ENSZ- szabályozás szerint a futószalagról lekerülő nyersköveket lezárt konténerekben az adott ország központi ellenőrző hivatalába kötelező beszállítani, ahol hitelesítő tanúsítványt és megkülönböztető számot kap minden egyes drágakő. Később kizárólag ezzel a bizonylattal kerülhetnek a piacra, mivel a feldolgozók és a kereskedők elviekben csak a minőségét és az eredetet jelölő dokumentummal vehetnek át gyémántokat.
A gyémántkereskedők szövetsége szerint mára sikerült elérni, hogy mindössze a parányi Elefántcsontpartról származó kövek esetében nem kizárható a vérgyémánt. A valóságban azonban a 65 százalékban afrikai országokból származó kövek vételárának fegyverre cserélését igen nehezen lehet csak ellenőrizni. A fekete kontinens legnagyobb nyersgyémántexportőrei között ugyanis a nyugodt Botswana és Dél-Afrika mellett olyan országok is megtalálhatók, ahol napirenden vannak a törzsi villongások vagy csak nemrég ült el a polgárháború. A világ tíz legnagyobb kitermelője között található a ruandai mészárlásban is érintett Kongó, melyet – vérgyémánt-kereskedelem miatt – ki is zártak a Kimberly-folyamatból. Az egykori francia gyarmat gyakorlatilag 1992 óta rendezetlen hatalmi viszonyok, állandó törzsi villongások között él, melyben mindig is a hatalmas gyémántkincs adta a fegyverre valót.
A nyugat-afrikai Sierra Leonéban és Libériában is csak rövid ideje van béke: Libéria volt diktátora, Charles Taylor háborús bűntettek, többek között vérgyémánt-kereskedelem miatt Hágában várja a Nemzetközi Bíróság ítéletét. A szomszédos Sierra Leone 2002-ig tartó törzsi háborúit szintén a gyémántbevételekből finanszírozták a háborús felek: a világtermelés három százalékát adó kis afrikai államban ezt a jövedelmet ma már az infrastruktúra helyreállítására, oktatásra és egészségügyre fordítják. A világ egyik legjelentősebb gyémánttermelőjének számító egykori portugál gyarmat Angolában csak a közelmúltban záródott le az a 27 éven át tartó polgárháború, mely másfél millió ember életét követelte. Az olajban gazdag és a világ gyémánttermelésének közel 10 százalékát adó, mára koldusszegénnyé vált Angola idén már tagja a Kimberly-folyamatnak, így elvileg innen már nem kerülhet ki konfliktusgyémánt a világpiacra. A politikailag instabil Elefántcsontpartról az 1999 óta tartó puccsok során a szomszédos Ghána és Libéria közreműködésével a mai napig is szivárognak ki gyémántok, melyek fegyverekre cserélődve tartják életben a villongásokat. Az ENSZ 2005-ben az államban gyémántembargót vezetett be. A viszonylag nyugodtnak nevezhető közép-afrikai köztársaságban, Tanzániában és Namíbiában papírforma szerint működik a hitelesítő folyamat: az utóbbi állam exportbevételeinek több mint 40 százalékát jelenti a gyémánteladás.
A világ ranglistájának első tíz helyezettje között található a fentieken kívül Ausztrália, Oroszország és Kanada. A Föld legnagyobb gyémántbányája Kelet-Szibériában van, míg a leghatalmasabb gyémántfeldolgozó iparral India büszkélkedhet. A több ENSZ-határozattal is megtámogatott Kimberly-folyamat mára működik. A legerősebb felvevőpiacnak számító Egyesült Államok és az EU vásárlóit a hitelesítő dokumentumokkal és a szigorú ellenőrzésekkel sikerült megnyugtatni, hogy ékszereikkel közvetetten sem támogatnak polgárháborús állapotokat. Az antwerpeni központú gyémántkereskedelem pedig újra fénykorát élheti, és vér nélkül csilloghat.

Megtámadtak egy kisgyereket a játszótéren, „cigányzabot” nyomtak le a torkán