A gyémánt igazi ára

A világ egyik legritkább ásványi kincse, a tisztán szénmolekulákból álló, csillogó gyémánt piaca az utóbbi évtizedben ugyan látványos fejlődésen ment keresztül, de a jórészt az afrikai kontinensről származó drágakövek európai és amerikai vásárlóit még mindig meg kell győzni, hogy az örök szeretetet és szépséget jelentő drágakövek nem háborús övezetből származnak, vagyis nem fegyveres konfliktusokat finanszíroznak vételárukból. A gyémántpiac szereplői összefogtak a konfliktus- vagy vérgyémántok kiszűréséért, hogy visszanyerjék a fogyasztók bizalmát.

2006. 12. 26. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mindent megteszünk annak érdekében, hogy gyémántok és más drágakövek ne kerülhessenek terroristák vagy fegyveres bűnözők kezébe – jelentette ki Ernest Blom, a Gyémánttőzsdék Világszövetségének elnöke december közepén Antwerpenben, ahol hangsúlyozta: a gyémántba vetett vásárlói bizalom visszaszerzése jelenleg a szervezet legfontosabb feladata. A kereken ötven évvel ezelőtt alakult grémiumnak most olyan problémával kell megküzdenie, mely a világ leghatalmasabb gyémántkereskedő vállalatának, a De Beers holdingnak sem sikerült. A nyersgyémánt piacának több mint 60 százalékát évtizedek óta kézben tartó holland De Beers 2000-ben lemondott az afrikai polgárháborúkat pénzelő konfliktus- vagy vérgyémántok kiszűrésének felelősségéről, átadva a helyet az ENSZ bábáskodásával létrejött Kimberly-bizottságnak, mely szigorú nemzetközi szabályok közé szorította a gyémántkereskedelmet. A 2003-tól elinduló piacszabályozó Kimberly-folyamat 71 tagország részvételével mára hivatalosan a világtermelés egy százalékára tudta leszorítani a konfliktusgyémántok arányát. A folyamat lényege, hogy a drágakövek útja a bányától kezdve pontosan követhető és hitelesen regisztrálható lehessen. Az ENSZ- szabályozás szerint a futószalagról lekerülő nyersköveket lezárt konténerekben az adott ország központi ellenőrző hivatalába kötelező beszállítani, ahol hitelesítő tanúsítványt és megkülönböztető számot kap minden egyes drágakő. Később kizárólag ezzel a bizonylattal kerülhetnek a piacra, mivel a feldolgozók és a kereskedők elviekben csak a minőségét és az eredetet jelölő dokumentummal vehetnek át gyémántokat.
A gyémántkereskedők szövetsége szerint mára sikerült elérni, hogy mindössze a parányi Elefántcsontpartról származó kövek esetében nem kizárható a vérgyémánt. A valóságban azonban a 65 százalékban afrikai országokból származó kövek vételárának fegyverre cserélését igen nehezen lehet csak ellenőrizni. A fekete kontinens legnagyobb nyersgyémántexportőrei között ugyanis a nyugodt Botswana és Dél-Afrika mellett olyan országok is megtalálhatók, ahol napirenden vannak a törzsi villongások vagy csak nemrég ült el a polgárháború. A világ tíz legnagyobb kitermelője között található a ruandai mészárlásban is érintett Kongó, melyet – vérgyémánt-kereskedelem miatt – ki is zártak a Kimberly-folyamatból. Az egykori francia gyarmat gyakorlatilag 1992 óta rendezetlen hatalmi viszonyok, állandó törzsi villongások között él, melyben mindig is a hatalmas gyémántkincs adta a fegyverre valót.
A nyugat-afrikai Sierra Leonéban és Libériában is csak rövid ideje van béke: Libéria volt diktátora, Charles Taylor háborús bűntettek, többek között vérgyémánt-kereskedelem miatt Hágában várja a Nemzetközi Bíróság ítéletét. A szomszédos Sierra Leone 2002-ig tartó törzsi háborúit szintén a gyémántbevételekből finanszírozták a háborús felek: a világtermelés három százalékát adó kis afrikai államban ezt a jövedelmet ma már az infrastruktúra helyreállítására, oktatásra és egészségügyre fordítják. A világ egyik legjelentősebb gyémánttermelőjének számító egykori portugál gyarmat Angolában csak a közelmúltban záródott le az a 27 éven át tartó polgárháború, mely másfél millió ember életét követelte. Az olajban gazdag és a világ gyémánttermelésének közel 10 százalékát adó, mára koldusszegénnyé vált Angola idén már tagja a Kimberly-folyamatnak, így elvileg innen már nem kerülhet ki konfliktusgyémánt a világpiacra. A politikailag instabil Elefántcsontpartról az 1999 óta tartó puccsok során a szomszédos Ghána és Libéria közreműködésével a mai napig is szivárognak ki gyémántok, melyek fegyverekre cserélődve tartják életben a villongásokat. Az ENSZ 2005-ben az államban gyémántembargót vezetett be. A viszonylag nyugodtnak nevezhető közép-afrikai köztársaságban, Tanzániában és Namíbiában papírforma szerint működik a hitelesítő folyamat: az utóbbi állam exportbevételeinek több mint 40 százalékát jelenti a gyémánteladás.
A világ ranglistájának első tíz helyezettje között található a fentieken kívül Ausztrália, Oroszország és Kanada. A Föld legnagyobb gyémántbányája Kelet-Szibériában van, míg a leghatalmasabb gyémántfeldolgozó iparral India büszkélkedhet. A több ENSZ-határozattal is megtámogatott Kimberly-folyamat mára működik. A legerősebb felvevőpiacnak számító Egyesült Államok és az EU vásárlóit a hitelesítő dokumentumokkal és a szigorú ellenőrzésekkel sikerült megnyugtatni, hogy ékszereikkel közvetetten sem támogatnak polgárháborús állapotokat. Az antwerpeni központú gyémántkereskedelem pedig újra fénykorát élheti, és vér nélkül csilloghat.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.