A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára, Zongor Gábor szerint valóban rendkívül nehéz anyagi körülmények között működik a 3175 helyhatóság harmada, viszont az Orbán-kormány idején a bajba jutott önkormányzatok megsegítésére létrehozott pénzügyi alap beváltotta a hozzáfűzött reményeket, azóta ugyanis alig fordult elő, hogy csődbiztost kellett volna kinevezni egy-egy önkormányzat élére. A csődtörvényt 1993-ban alkotta meg a parlament, de csőd – tette hozzá a főtitkár – leginkább szabálytalanságok miatt alakulhat ki egy településeken. Eddig 17 helyhatóság esetében intézkedett csődbiztos, ugyanakkor kiderült, főleg a rossz gazdálkodás vezetett az anyagi ellehetetlenüléshez. A Pénzügyminisztériumtól kapott információink szerint a helyhatóságok nemcsak forráshiánnyal, hanem immár több mint ezermilliárd forintos kölcsöntartozással küszködnek, de a magát megnevezni nem kívánó pénzügyi elemző úgy véli, ez a számadat napról napra emelkedik. Zongor Gábor szerint a működési hitel felvétele meglehetősen veszélyes dolog, s figyelmeztetett: maga az állam bizonyította be, hitelből csak átmenetileg oldhatóak meg az anyagi gondok. Az önkormányzati rendszer megreformálása elkerülhetetlen, mindazonáltal a főtitkár azt mondja, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége azt az álláspontot képviseli, hogy egyrészt a parlamenti pártok és az önkormányzatok jussanak konszenzusra a megoldást illetően, másrészt a feladatok centralizációja helyett a decentralizáció érvényesüljön az önkormányzatok működésében.
Több pénzt az önkormányzatoknak szlogen alatt vették át a szocialisták a kormányzást 2002-ben – emlékeztetett Medgyessy Péter kijelentéseire a napokban Ódor Ferenc, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés fideszes elnöke. Szerinte azonban sem a Medgyessy-, sem a Gyurcsány-kormány nem tartotta és nem tartja be a települési finanszírozással kapcsolatos ígéreteit. Kulisszák mögötti háttéralkuk jellemzik a szocialista–szabad demokrata koalíció működését. Számos olyan önkormányzat vár gyors segítséget, amely már a működőképesség megtartása érdekében is hitelt vesz fel.
A megye települési önkormányzatainak forráshiánya, működési és egyéb hiteleinek nagysága hatalmasra duzzadt, a 357 borsodi település helyhatóságainak mintegy fele önhibáján kívül hátrányos helyzetű. Fizetési kötelezettségeiket messze nem fedezik a bevételeik, és közben még az előző évi anyagi terheket is görgetik maguk előtt. A megyei közgyűlés alakuló ülésén Ódor bejelentette, nem veszi fel az egyébként éves szinten kétmillió forintos költségtérítését, s ezzel a gesztussal szeretne hozzájárulni ahhoz, hogy a megye önkormányzata megtarthassa működőképességét.
Köteles László, a 340 lelkes zempléni kisközség, Komlóska fideszes polgármestere rámutatott: katasztrofális a falu anyagi helyzete. Elmondta, évek óta saját költségén intézi Komlóska közügyeit. Saját autóját használja, saját pénzén veszi a benzint, saját pénzén reprezentál, amenynyiben a varázslatos környezetben fekvő faluba látogat egy-egy illusztris személy. Úgy fogalmazott, a százmillió forintos tervezett bruttó költségvetés csupán a kiadások töredékét fedezi, az egyéb fizetési kötelezettségeiket az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű települések pályázatának segítségével, valamint hitelfelvétellel pótolják; helyesebben próbálják pótolni. A kért összeg töredékét kapják csak meg, pedig a kormány jól tudja: normatívából nem lehet megélni vidéken. Többször előfordult, hogy a polgármester saját pénzéből rendezte Komlóska számláit, s amikor pénz jött a számlájukra, akkor nyújtotta be igényét a könyvelésnek, de kamatot nem számolt fel az általa nyújtott kölcsön fejében. Rendszeres a hitelfelvétel, s állította, a bankok időnként nem értik, vajon miképpen fordulhat elő, hogy egy település nem képes önmagát eltartani. Magyarországon körülbelül ezer olyan község létezik, amelynek lélekszáma nem haladja meg a hatszázat, s amikor kiszámolta az ezer kis falu normatív támogatásának összegét, akkor jött rá: a járulékok levonása után együttesen kevesebb pénzt kap az ezer helység, mint amennyibe a Nyíregyházát elkerülő nyolc kilométernyi út megépítése került. Köteles László ugyanakkor irigyli a fővárosi állatkert jegesmedvéit is, hiszen az állatok lakhelyét 300 millió forintért újították fel, amely összeg megegyezik Komlóska tízévi nettó normatív támogatásával.
A 2400 lelkes Gönc városának fideszes polgármestere, Molnár János szintén a helyi önkormányzat súlyos anyagi gondjairól beszélt, hiszen a bibliájáról, barackpálinkájáról, a trianoni békeszerződés kihirdetése előtti virágzó kereskedelméről híres település évek óta nem képes kijönni a normatív támogatásból. Az önhibán kívüli hátrányos helyzetbe kerülés szinte rémképként jelenik meg minden költségvetési esztendőben, viszont eddig sikerült életben maradni, ami szerinte természetesen nem a kormány jóindulatának, hanem a helyi szakértelemnek köszönhető. Mint mondta, az idei büdzsé hatszázmillió forint, ugyanakkor a hiány eléri a normatív támogatás egyötödét. Az önhibán kívüli hátrányos helyzetre kiírt pályázaton százmillió forintot igényeltek, de csupán az összeg negyven százalékát kapták meg. Molnár János fájó tényként emlegette, hogy 2003 óta a mindennapok részévé vált a hitelfelvételi kényszer. A polgármester elkeseredettségének adott hangot, amikor a jövő kilátásairól beszélt a költségvetési terv áttanulmányozását követően. Állítja, eddig sem volt könnyű életben tartani Gönc intézményeit, de jövőre még siralmasabb sors vár rájuk.
A Borsod megyei Csereháti térség szívében fekvő Csenyéte talán egyedülálló falu az országban, mert egyrészt a csaknem ötszáz lelkes lakosság 98 százaléka cigány származású, másrészt a munkanélküliség aránya ugyancsak 98 százalék. Kéri Zoltánné szocialista polgármester szerint súlyosak az anyagi gondjaik, az önkormányzat szinte kezelhetetlen forráshiánnyal és hitelfizetési kötelezettséggel küzd. Az éves költségvetés 150 millió forint, viszont 23 milliós forráshiányt halmoztak fel. Mint említette, majdhogynem folyamatosan hitelből fizetik kiadásaikat, s ez annyit jelent, hogy amennyi pénzt egyik hónapban felvesznek, azt a másik hónapban próbálják visszafizetni. Saját bevételeik nincsenek, egyik napról a másikra élnek. Náluk gyakorlattá vált az úgynevezett rulírozó hitel felvétele, ami olyan, mint magánszemély esetében az A hitel – tette hozzá. Ez úgy működik, hogy amint a következő havi állami támogatás megérkezik, az előző havit visszafizetik, majd kezdődik minden elölről. Állítja, a forráshiány, illetve a hitelfelvétel kényszere nem új keletű, Csenyéte évek óta csőd közeli körülmények között működik. Időnként a közüzemi számlák rendezésére sincs pénze a falunak.
origo.hu
Megtámadtak egy kisgyereket a játszótéren, „cigányzabot” nyomtak le a torkán
