Az állam nyakán a kárpótlási jegyek

Alkalmatlan volt a kárpótlási jegy bevonására a jegycserés privatizáció – jelentette ki az egyéni befektetők érdek-képviseleti szervezete. A Mol maradék állami részvénycsomagjának értékesítésekor a piacon lévő jegyek töredékét használták csak fel.

Kilátásba helyezte ugyan a kormány, hogy a Mol állami üzletrészének értékesítésével lezárul a kárpótlási jegyek felhasználásának lehetősége, az érintettek még reménykednek. Erre utal, hogy mind a mai napig olvashatók a kárpótlási jegy eladására felhívó falragaszok. Igaz, a felvásárlók csak a „határozatos”, vagyis az állam által kárpótoltak és családtagjaik által birtokolt jegyek iránt érdeklődnek. Lapinformációk szerint a háttérben spekulációs szándék húzódhat meg: egyesek arra számítanak, hogy az állam beváltja a jegyeket, s készpénzben kifizeti az ellenértéküket.
Mint ismeretes, lezárult a jegycserés privatizációnak meghirdetett Mol-jegyzés, amelyben mindössze 363 millió forint összcímletértékű jegyet sikerült bevonni, miközben a kinnlevő állományt a Központi Igazságügyi Hivatal a jegyzést megelőzően még 2,6 milliárd forintnyira becsülte. A Mol-ügylet előtt Veres János pénzügyminiszter kijelentette, hogy ezen tranzakció során még felhasználható a kárpótlási jegy, több ilyen azonban nem lesz. Erre reagálva a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szervezetének (TEBÉSZ) elnöke kijelentette, hogy törvényt sérthet a kormány, ha önkényesen befejezi a kárpótlási jegy beváltását. Dióslaki Gábor az értékesítés lezárulta után lapunk kérdésére elmondta, bebizonyosodott, hogy a jegycserés privatizáció nem jelent megoldást a kárpótlási jegyek sorsának megnyugtató rendezésére.
Kérdésünkre, mi lehet az oka annak, hogy továbbra is folyik a jegyek felvásárlása, valamint a piaci pletykák szerint spekulánsok állhatnak a felvásárlás mögött, Dióslaki Gábor megalapozatlan híresztelésnek nevezte az értesüléseket. A felvásárlók által begyűjtött jegyeket ugyanis földárveréseken használják fel, s amíg az állami föld árusítása véget nem ér, addig lesz piaca a kárpótlási jegynek is. Ez azonban nem képes felszívni azt a 2–4 milliárd forint értékűnek becsült jegymennyiséget, amely még a jogosultak kezében van.
Dióslaki a spekulációs jegyfelhalmozás helyett inkább azt valószínűsítette, hogy sok magánszemély kezében lehet kis összegű jegy. Ennek nem jelentéktelen része határon kívül van. A környező országokból és Izraelből már jórészt felvásárolták, de a tengerentúlról, például az Egyesült Államokból – technikai okokból – kevés jegy került haza. A TEBÉSZ elnöke éppen ezért azt az álláspontot képviseli, hogy csak az jelenthet végső megoldást, ha az állam kijelöl egy határnapot, amely után a törvényben rögzített áron, 1740 forintért felvásárolja, és így vonja ki a forgalomból az értékpapírt.