A megszorítás politikája a jövő eltékozlásának politikája – idézte fel Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tavalyi kijelentését Mráz Ágoston, a Nézőpont Intézet kutatásvezetője a jövő évi költségvetést elemző tanulmányuk ismertetésének tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján. A független, magát konzervatív-szabadelvű szellemi műhelyként meghatározó Nézőpont a 2007-es büdzsé értékelésekor az Európai Bizottság költségvetésitörvény-alkotása öt alapelvét vette figyelembe.
Az Európai Unió kritériumai között szerepel az átláthatóság, a társadalmi részvétel, az elszámoltathatóság felelőssége, a világos célok megfogalmazása és az ehhez mért programok hatékonysága – fogalmazott Mráz, aki szerint a magyar költségvetés a fenti szempontok alapján több sebből is vérzik. A leggyengébb pontnak a kutatási vezető a civil szervezetek részvételét jelölte meg, valamint hiányolta a költségvetésben ismertetett programokhoz fűződő hatástanulmányokat.
– Nem véletlen, hogy a pontosan két évtizede megjelentetett, neves közgazdászok – többek között Lengyel László, Matolcsy György, Bokros Lajos, Csillag István – által jegyzett Fordulat és reform válságdiagnózis áthallására utaltunk az előttünk álló költségvetésről készült tanulmányunkban – mondta Cséfalvay Zoltán közgazdászprofesszor a Se fordulat, se reform elnevezésű büdzséelemzés tegnapi bemutatóján. Az Andrássy Gyula Német–Magyar Egyetem tanára szükségszerűnek nevezte a súlyos államháztartási egyensúlytalanság miatti kényszer szülte kiigazításokat, bár kockázatosnak tartotta a megszorítások módját és eszközrendszerét. Cséfalvay szerint az áldozatvállalás három téren rejt csapdát: a gazdasági növekedés lelassulásában, az infláció felpörgésében, illetve az alacsony foglalkoztatottság megoldatlanságában. Maga a kormányzat is számol az adóemelések nyomán növekvő munkanélküliséggel, mivel a költségvetésben az eddigi 116 milliárd forinttal szemben immár 135 milliárd forintot kalkulált az állástalanok segélyére. A professzor reális veszélynek nevezte, hogy az európai mércével az egyik legalacsonyabb foglalkoztatási rátájú Magyarországon ördögi kör alakulhat ki: minél magasabbak az élőmunkát terhelő adók és járulékok, annál kevesebb a foglalkoztatott, amely egyre szűkülő adózói bázist jelent, ami újabbb adóemeléseket vonhat maga után.
A ma osztogatása a holnap adóemelése – utalt a közelmúlt hibás gazdaságpolitikájára Cséfalvay, aki szerint a mostani adóemelések a szürkegazdaság felé terelik a gazdasági és társadalmi szereplőket. Az igazi problémák megoldatlansága kapcsán kiemelte: a jövő évi költségvetés a magyar társadalom alapjait rombolja, mivel nehéz helyzetbe hozza a hazai kis- és középvállalkozói réteget, a gazdákat és a humán tőkét egyaránt, miközben nem ad választ a hosszú távú gazdasági kérdésekre. Ezek a problémák az aktív népesség alacsony aránya, az elöregedés miatt kialakuló nyugdíjreformkényszer, valamint az alacsony hozzáadott értékű termeléstől történő elmozdulás.
Forráskivonást kell elszenvednie az önkormányzati, az oktatási és az egészségügyi szektornak, az áldozatvállalás mögött azonban nem körvonalazódik jövőbe látó koncepció, ezért nem lehet sem fordulatról, sem reformról beszélni – mondta Cséfalvay, aki szerint sem az állami újraelosztás szintje, sem annak szerkezete nem változik.
A kormányzati programokban szereplő egyéni felelősségvállalás kiterjesztésével a professzor egyetértett, bár ellentmondást látott abban, hogy a társadalomra rakott terheket egyidejűleg növelik.
A költségvetést leginkább megterhelő tételek közül a közgazdászprofesszor a felvett hitelek kamatainak növekedését látja. Az államadósság 2001 óta majdnem megkétszereződött, ezzel párhuzamosan a kamatteher eléri jövőre az 1120 milliárd forintot, amely több mint hat hónapnyi nyugdíjkifizetés összege.
Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke szociálisan érzéketlennek nevezte a jövő évi büdzsét, mivel a leghátrányosabb rétegektől is forrásokat von el. Példaként említette a hajléktalanellátásra, a kistérségek felzárkóztatására, illetve a megváltozott munkaképességűek finanszírozására szánt források csökkentését. Összességében a jövő eltékozlásának és erőforrás-elvesztegetésnek nevezte a 2007-es fiskális politikát.
origo.hu
Jönnek a harctér rettegett sárkányai – 56 új Gidrán erősíti a magyar srácokat
