Az eltelt négy év alatt több mint kétmillió látogatót fogadott a Terror Háza Múzeum, amely 2004-es teljesítménye alapján elnyerte Az év múzeuma, valamint a Vendégbarát múzeum díjakat. – Az intézmény 2006-ban is sikeres évet zárt, annak ellenére, hogy a költségvetési támogatás csaknem a fele a 2002-ben odaítéltnek – mondta Schmidt Mária, a múzeum főigazgatója az elmúlt esztendőt értékelve. Minden évben bizonytalan volt, hogy a kormány megszorító szándékai, zárolásai miképpen érintik állami támogatás szempontjából az intézmény jövőjét, de eddig ez a támogatási összeg külön sorban szerepelt, vagyis nem külön döntés kérdése volt évente, hogy jár-e. Most azonban ez megszűnt, a Terror Háza belekerült egy nagy kosárba, s ezentúl az oktatási és kulturális miniszter dönti el, kap-e az intézmény állami támogatást, s ha igen, mennyit. Hiller István kulturális miniszter egyelőre csak szóbeli ígéretet tett az intézmény támogatására, az összeg tíz százalékkal marad majd el az ideitől. – Nem tudom, hogy ebben a reformoktól égő országban az írásbeliség megszüntetése is szerepel-e a reformok között, vagy egyszerűen nem tudnak írni, de bízom a szavában – utalt Hillerre Schmidt Mária, hangsúlyozva: a támogatás csak az üzemeltetési költségeket fedezi, ezért lehetséges a belépőjegyek árának emelése is. A XX. és a XXI. Század Intézet helyzete még kétségbeejtőbb: az utóbbi négy évben egyetlen fillér támogatást sem kaptak.
Hiller tegnap közölte: garanciát vállal arra, hogy a múzeum megkapja a 240 millió forintos központi támogatást. Tatai-Tóth András (MSZP) mindehhez azt fűzte hozzá: „Sajnos nagyon sűrűn előfordul, hogy a tudományos műhelyek napi politikai kérdésekben is állást foglalnak; ez magának a tudománynak nem tesz jót. Ez okozza a dilemmát számomra a Terror Házával kapcsolatban is.” Úgy fogalmazott, szívesen szavazna az intézményben folyó tudományos munka költségvetési támogatására, ha bizonyosan tudná, hogy arra fordítják ott a közpénzt, amire kapják. Ezt azonban kétli. Schmidt Mária számos megnyilvánulásáról az a benyomása, a főigazgató nem érzékeli a tudomány és a politikai elkötelezettség határvonalát. Nem vitatta Schmidt szakmai eredményeit és képességeit, ám mint mondta: „ha a múlt eseményeit a ma meglévő politikai viták alapján ítéli meg a tudós, akkor mégsem elég hiteles”.
– A Terror Háza nemcsak a Fidesz, hanem kétségkívül az egész nemzet szemében kiemelkedő jelentőségű intézmény, amelynek biztonságát az a – kormány által éppen most megszüntetésre ítélt – gyakorlat szavatolta, hogy támogatása nevesítetten, külön sorban szerepelt a költségvetési törvényben – szögezte le Cser-Palkovics András (Fidesz). Kinyilvánította aggodalmát amiatt, hogy a jelenlegi állás szerint az oktatási és kulturális miniszter kényének-kedvének lesz kiszolgáltatva a múzeum.
Ismeretes, hogy a négy évtizednyi bolsevista diktatúra mementójaként létesített Terror Háza Múzeumot 2002. február 24-én adták át, az Orbán-kormány időszakának végén. Az intézmény a kormányváltás után szinte nyomban végveszélybe került. A balliberális koalíció erői kifogásolták költségvetési támogatását, kétségbe vonták a mögötte álló közalapítvány tisztakezűségét, építészetileg kötöttek bele a hamar nemzeti szimbólummá lett közgyűjteménybe.
origo.hu
Júliusban megváltozik az 1-es villamos útvonala
